Igehely: ApCsel 18:1–4 Kulcsige: ApCsel 18:3–4 „Mivel ugyanaz volt a mestersége, náluk lakott és dolgozott, ők ugyanis sátorkészítő mesterek voltak. Szombatonként azonban a zsinagógában vitázott, és igyekezett meggyőzni zsidókat és görögöket.”
Amikor Pál új missziós területre érkezett, tájékozódott az ott lakó emberek istenismeretéről. Onnan kezdte, ameddig a helyiek eljutottak. Arra épített, azt kezdte meg átalakítani, helyesbíteni és gazdagabbá tenni.
Igehely: ApCsel 17:22–34 Kulcsige: ApCsel 17:28 „Mert őbenne élünk, mozgunk és vagyunk. Ahogy a ti költőitek közül is mondták némelyek: «Bizony, az ő nemzetsége vagyunk.»”
Az igaz Isten ismeretlenül is tisztelhető bizonyos mértékben, de feltétlenül szükséges személyesen megismernünk Őt és számunkra készített ajándékait (Jn 4:22).
Igehely: ApCsel 17:16–21 Kulcsige: ApCsel 17:16–21 „Néhány epikureus és sztoikus filozófus is vitázott vele. Némelyek ezt kérdezték: Mit akarhat ez a fecsegő mondani? – mások ezt mondták: Úgy látszik, hogy idegen istenségek hirdetője – mivel Jézust és a feltámadást hirdette.”
Athénban szabadon burjánzott a bálványimádás. Az akkori világban a tolerancia bajnokai voltak ők. Pál egyistenhívő volt. Az élő, igazi Istené. Szűklátókörűnek tűnt. Őt nem vezette félre a látott művészi alkotások magas színvonala. Látta sötét szellemi hátterüket.
Igehely: ApCsel 17:10–15 Kulcsige: ApCsel 17:11 „Ezek nemesebb lelkűek voltak, mint a thesszalonikaiak, teljes készséggel fogadták az igét, és napról napra kutatták az Írásokat, hogy igaz-e, amit Pál mond.”
Ebben az esetben Isten a testvéreket használta fel arra, hogy kijelöljék Pál apostolék következő missziós megállóját. Nagyon alkalmas, jó helyre vitték őket. Volt ott működő zsinagóga és sok Istent kereső ember. Ez a macedóniai város békésen és érdeklődéssel fogadta a Krisztusról szóló örömhírt.
Igehely: ApCsel 17:1–9 Kulcsige: ApCsel 17:6 „Amikor nem találták ott őket, Jászónt néhány testvérrel együtt a város elöljárói elé hurcolták, és így kiáltoztak: Ezek, akik az egész világot felforgatták, itt is megjelentek.”
A keresztről szóló üzenet kettéosztotta az időszámítást, meghódította milliók szívét, és megváltoztatta az egész világot. Nincs ehhez mérhető erő.
Igehely: ApCsel 16:25–34 Kulcsige: ApCsel 16:33 „Ő pedig magához fogadta őket az éjszakának még abban az órájában, kimosta sebeiket, és azonnal megkeresztelkedett egész háza népével együtt.”
Filippiben egymást követik a különösebbnél különösebb események. Pált és Szilászt keményen megbotozták, majd börtönbe vetették gondos őrizettel. Isten emberei lázadhattak volna, azt kérdezve, hogy „Ezt kapjuk cserébe a szolgálatért?” De nem tették.
Igehely: Jak 1:19–27 Kulcsige: Jak 1:27 „Tiszta és szeplőtlen kegyesség az Isten és Atya előtt ez: meglátogatni az árvákat és az özvegyeket nyomorúságukban, és tisztán megőrizni az embernek önmagát a világtól.”
Hallod, amit mondok? – sokszor elhangzik ez a kérdés, mert a másik fél „nem hallja” meg amit mondunk neki. Nem azért, mert süket (hiszen azt mi is tudnánk), hanem mert nem figyel.