Mindennapi áhítatok

2024. március 14., csütörtök

Igehely: Mt 13:31–35; Kulcsige: Mt 13:31 „Más példázatot is mondott nekik: Hasonló a mennyek országa a mustármaghoz, amelyet vesz az ember, és elvet a szántóföldjébe.”

Az Úr Jézus két újabb példázatát olvassuk a 13. részben. Első a mustármag példázata. A mennyek országa hasonló a mustármaghoz. Ebből a kicsi magból akkora fa lesz, hogy a madarak is fészket rakhatnak az ágai között.

2024. március 11., hétfő

Igehely: Mt 13:10–17; Kulcsige: Mt 13:11 „Ő így válaszolt: Mert nektek megadatott, hogy ismerjétek a mennyek országának titkait, azoknak pedig nem adatott meg.”

A magvető példázata kíváncsivá tette a tanítványokat, és megkérdezték: „Miért beszélsz nekik példázatokban?” (10.v.). Ő így válaszolt: „Mert nektek megadatott, hogy megértsétek a mennyek országának titkait, de azoknak nem adatott meg” (11.v.).

2024. március 10., vasárnap

Igehely: Mt 13:1–9; Kulcsige: Mt 13:3 „Azután elmondott nekik sok mindent példázatokban: Íme, kiment a magvető vetni.”

Miután Jézus elmondja, hogy kik az ő rokonai, kimegy a házból, és leül a tenger partján. Beszédét nem a napi hírekkel kezdte, pedig lett volna elég ember, aki meghallgassa, mert nagy sokaság gyűlt össze körülötte. Fontosabbnak látta, hogy példázatokkal tanítsa őket.

2024. március 9., szombat

Igehely: Mt 12:46–50; Kulcsige: Mt 12:49 „Erre kinyújtotta kezét tanítványai felé, és így szólt: Íme, az én anyám és az én testvéreim!”

Mialatt Jézus összefoglalta mondanivaló­ját az összegyűlt sokaságnak, anyja és féltestvérei beszélni akartak vele (Mk 6:3). Szóltak erről Jézusnak. Az Úr Jézus válasza igen érdekes. Értékes tanulságot lehet levonni belőle.

Keresés az elmélkedések közt

Igehely: 5Móz 1:29–38 Kulcsige: 5Móz 1:36 „Csak Káléb, Jefunne fia fogja meglátni azt, neki és fiainak adom azt a földet, amelyet bejárt, mert ő hűségesen követte az Urat.”

Jó­zsué és Káléb a hit em­be­rei vol­tak. A pró­bák­ban meg­erő­sö­dött a hitük, mert bíz­tak Isten ígé­re­té­ben. A nép miért hát­rált meg? Va­ló­szí­nű­leg azért, mert a lát­ha­tók­ra néz­tek és meg­ijed­tek. Mó­zes­ről azon­ban azt ol­vas­suk: „Hit által hagy­ta el Egyip­to­mot, nem félt a ki­rály ha­rag­já­tól, hanem ki­tar­tott, mint aki látja a lát­ha­tat­lant” (Zsid 11:27). Az, hogy ő nem ment be a földi Ká­na­án­ba, rész­ben a nép szám­lá­já­ra ír­ha­tó: „Rám is meg­ha­ra­gu­dott az Úr mi­at­ta­tok, és azt mond­ta: Te sem mégy be oda” (5Móz 1:37). Lát­hat­juk, hogy a hit, a bi­za­lom és a hűség mel­lett fon­tos az en­ge­del­mes­ség is.