Mindennapi áhítatok

2024. február 15., csütörtök

Igehely: Mk 10:1–12; Kulcsige: Mk 10:7-9 „Ezért a férfi elhagyja apját és anyját, ragaszkodik feleségéhez, és lesznek ketten egy testté, úgyhogy ők többé már nem két test, hanem egy. Amit tehát Isten egybekötött, ember el ne válassza!”

Az egység a házasságban minden területen meglátszik: kezdődik a szellemi valóságokban, mint a megtérés, újjászületés, felnőtt bemerítés, helyi gyülekezethez csatlakozás, adakozás, szolgálat.

2024. február 11., vasárnap

Igehely: 1Pt 3:1–7; Kulcsige: 1Pt 3:1 „Ugyanígy, ti, asszonyok, engedelmeskedjetek férjeteknek, hogy ha közülük egyesek nem engedelmeskednek az igének, feleségük magaviselete szavak nélkül is megnyerje őket.”

Manapság az emberek úgy gondolják, hogy a családban sok mindenre van szükség: mindenféle gépekre, modern berendezésekre ahhoz, hogy minden jól működjön és boldogok legyenek. És sajnos, ez nem elég. Jó és hasznos, de nem elég.

2024. február 10., szombat

Igehely: Mt 9:27–31; Kulcsige: Mt 9:27 „Amikor Jézus továbbment onnan, követte őt két vak, akik ezt kiáltozták: Könyörülj rajtunk, Dávid Fia!”

Amikor nagy szükségben vagy, sokszor hagyja el az ajkad hasonló kérés, mint amit a vakok kiáltottak Jézus felé: könyörülj, segíts, szánj meg... A rászorulók számára ez létfontosságú, hogy embertársaik könyörületesen bánjanak velük.

Keresés az elmélkedések közt

Igehely: 2Krón 19:1–6 Kulcsige: 2Krón 19:3 „Bár volt benned valami jó is, mert kiirtottad az országból a szent fákat, és állhatatos szívvel kerested az Istent.”

„Az ember azt nézi, ami a szeme előtt van, de az ÚR azt nézi, ami a szív­ben van.” – je­len­ti ki Sá­mu­el pró­fé­tá­nak az Úr (1Sám 16:7). Isten látja, ami a szív­ben van: látja a rosszat, de azt a kis jót is: „Bár volt ben­ned va­la­mi jó is… áll­ha­ta­tos szív­vel ke­res­ted az Is­tent” (3.v.). Jós­áfát azt ter­jesz­tet­te, amit ér­de­mes volt, mert ez­ál­tal mun­kál­ta Isten aka­ra­tát, és a meg­té­rést szor­gal­maz­ta. Újra és újra ki­ment a nép közé. A lelki élet csak he­lyes rend­tar­tás­sal, jó ta­náccsal, Isten ne­vé­ben mű­kö­dik jól. Jós­áfát meg­té­rí­tet­te a ko­ra­be­li em­be­re­ket, őseik Is­te­né­hez te­rel­te szí­vü­ket.