Mindennapi áhítatok

2024. február 15., csütörtök

Igehely: Mk 10:1–12; Kulcsige: Mk 10:7-9 „Ezért a férfi elhagyja apját és anyját, ragaszkodik feleségéhez, és lesznek ketten egy testté, úgyhogy ők többé már nem két test, hanem egy. Amit tehát Isten egybekötött, ember el ne válassza!”

Az egység a házasságban minden területen meglátszik: kezdődik a szellemi valóságokban, mint a megtérés, újjászületés, felnőtt bemerítés, helyi gyülekezethez csatlakozás, adakozás, szolgálat.

2024. február 11., vasárnap

Igehely: 1Pt 3:1–7; Kulcsige: 1Pt 3:1 „Ugyanígy, ti, asszonyok, engedelmeskedjetek férjeteknek, hogy ha közülük egyesek nem engedelmeskednek az igének, feleségük magaviselete szavak nélkül is megnyerje őket.”

Manapság az emberek úgy gondolják, hogy a családban sok mindenre van szükség: mindenféle gépekre, modern berendezésekre ahhoz, hogy minden jól működjön és boldogok legyenek. És sajnos, ez nem elég. Jó és hasznos, de nem elég.

2024. február 10., szombat

Igehely: Mt 9:27–31; Kulcsige: Mt 9:27 „Amikor Jézus továbbment onnan, követte őt két vak, akik ezt kiáltozták: Könyörülj rajtunk, Dávid Fia!”

Amikor nagy szükségben vagy, sokszor hagyja el az ajkad hasonló kérés, mint amit a vakok kiáltottak Jézus felé: könyörülj, segíts, szánj meg... A rászorulók számára ez létfontosságú, hogy embertársaik könyörületesen bánjanak velük.

Keresés az elmélkedések közt

Igehely: Ruth 3:8–15 Kulcsige: Ruth 3:10 „Ekkor azt mondta Bóáz: «Áldjon meg az Úr, leányom! Hűségedet most még jobban megmutattad, mint korábban, mert nem jártál az ifjak után, sem szegény, sem gazdag után.»”

Ruth hű­sé­ge el­ső­sor­ban abban mu­tat­ko­zott meg, hogy maga mö­gött hagy­ta régi éle­tét, csa­lád­ját, bál­vá­nya­it, is­te­ne­it, szo­ká­sa­it. El­in­dult az is­me­ret­len­be, hű­sé­get ígért Naó­mi­nak és Naómi Is­te­né­nek. Alá­zat­tal el­fo­gad­ta anyó­sa ta­ná­csa­it. Alá­ren­del­te magát az Is­ten­től ka­pott tör­vé­nyek­nek. Két fon­tos dol­got fi­gyel­he­tünk meg a vi­sel­ke­dé­sé­vel kap­cso­lat­ban: 1. Ruth az ak­ko­ri szo­ká­sok sze­rint járt el, me­lyek közül a leg­több ma már ne­he­zen ért­he­tő. Ezért hiba lenne a mai, er­köl­csi­leg rom­lott világ torz szem­üve­gén át nézni a tet­tét. 2.