Igehely: Mt 26:57–75; Kulcsige: Mt 26:56 „Mindez pedig azért történt, hogy beteljesedjenek a próféták írásai. Akkor a tanítványok mind elhagyták őt, és elfutottak.”
Az életben az egyik legfájdalmasabb dolog az, amikor nehéz helyzetben épp azok hagynak cserben, akikre nagyon számít az ember. Mintha minden összedőlne ilyenkor, akkora csalódásként éli meg.
Igehely: Mt 26:36–56; Kulcsige: Mt 26:39 „Egy kissé továbbment, arcra borult, és így imádkozott: Atyám, ha lehetséges, távozzék el tőlem ez a pohár; mindazáltal ne úgy legyen, ahogyan én akarom, hanem amint te.”
Jézus földre jövetelének célja a bűnös világ megváltása. Mindezt szeretetből vállalta Isten Fia, de a világ összes bűnének terhe alatt erős harcban, gyötrődésben és imatusában kérte az Atya támogatását.
Igehely: Mt 26:1–35; Kulcsige: Mt 26:31 „Akkor így szólt hozzájuk Jézus: Mindnyájan megbotránkoztok bennem ezen az éjszakán, mert meg van írva: «Megverem a pásztort, és elszélednek a nyáj juhai.»”
Ahhoz, hogy valaki megbotránkozzon bennünk, nem kell tenni semmi bűnt vagy botránkoztatót, elég, ha olyasmit teszünk, amit az emberek nem értenek meg.
Igehely: Zsolt 24:1–10; Kulcsige: Zsolt 24:7 „Emeljétek föl fejeteket, ti, kapuk, emelkedjetek föl, ti, ősi ajtók, hogy bemehessen a dicső király!”
Virágvasárnap ünnepe, Jézus dicsőséges, királyi bevonulása Jeruzsálembe mindig megérinti a gyülekezetet, a kicsiktől kezdve a nagyokig. Gyermekként én is odaképzeltem magam a hozsannázó seregbe, szívesen dobtam volna pálmaágat, virágot Jézus lába elé.
Igehely: Mt 15:21–28; Kulcsige: Mt 15:28 „Ekkor így szólt hozzá Jézus: Asszony, nagy a te hited, legyen úgy, amint kívánod! És meggyógyult a leánya még abban az órában.”
Az Atya akaratát megismerve az Úr Jézus Tírusz és Szidón vidékére ment, hogy találkozzon a kánaáni asszonnyal. Az asszony ismerte az Urat, mint Dávid Fiát, aki az Isten akarata szerint megígért Messiás. Az Úrhoz kiáltott, hogy a gonosz lélektől szabadítsa meg gyermekét. De az Úr nem felelt neki.
Igehely: Mt 15:10–20; Kulcsige: Mt 15:11 „Nem az teszi tisztátalanná az embert, ami bemegy a száján, hanem ami kijön a szájából, az teszi tisztátalanná az embert.”
Az Úr Jézus Krisztus magához hívta a sokaságot. Tanítani akarta őket az Isten szerinti tisztaságról, istenfélő életről. Egy példázatot mondott arról, hogy milyen az Isten szerinti tisztaság. A tanítványok megkérdezték: Tudja-e, hogy abban a farizeusok megbotránkoztak?
Igehely: ApCsel 21:7–14 Kulcsige: ApCsel 21:11 „Odajött hozzánk, levette Pál övét, megkötözte vele saját kezét és lábát, és ezt mondta: Így szól a Szentlélek: «Azt a férfit, akié ez az öv, így kötözik meg Jeruzsálemben a zsidók, és pogányok kezébe adják.»”
Pál apostol számára nem az volt fontos, hogy neki minden jó és kényelmes legyen, hanem hogy az Úr akaratát teljesítse. Nemcsak a Tíruszban levő tanítványok figyelmeztették, hogy mi vár reá Jeruzsálemben. Ugyanerről tesz bizonyságot maga Pál apostol is Milétoszban, az efézusi véneknek: „fogság és nyomorúság vár reám” (ApCsel 20:23). És így is Jeruzsálem felé tart, mert tudja, hogy ez az Úr akarata, neki ott kell lennie, bizonyságot kell tennie mindarról, amit Jézus Krisztussal személyesen megtapasztalt.