2017. június 7., szerda

DÉLELŐTT | 
Egy szívet ad

– Jer 32:36-44

Sajnos, a széthúzás átka nemcsak társadalmunkban, hanem nagyon sok baptista gyülekezetben is tapasztalható. A pártoskodások, hatalmi harcok egyre gyakoribbak. Vitatkozunk, hogy adott esetekben az igazságosságot vagy az irgalmasságot kell-e inkább érvényre juttatni. A széthúzás legfőbb oka, hogy nem figyel mindenki a gyülekezet fejére, Jézus Krisztusra. Nem valósulhat meg Isten akarata, ha nem figyelünk reá! Engedetlenségünk következménye Isten lángoló haragja. Ezért jött Izráelre a fegyver, éhség, dögvész, szétszóratás, fogság, bizonytalanság.
Isten jókat ígér Jeremiáson keresztül. Ad egy szívet és egy utat. Az „egy szív és egy lélek” a Szentlélek kitöltetésétől fogva áldott valóság. Így imádkoztak a tanítványok az ünnep küszöbén (ApCsel 1:14), így gyakorolták a közösséget a templomban és otthonaikban (ApCsel 2:46), így könyörögtek, amikor Péter és János a nagytanács előtt volt (ApCsel 4:24), így figyelt Samária városa Fülöp igehirdetésére (ApCsel 8:6) stb. Tapasztalod az egy szív áldásait?

Nagy István

DÉLUTÁN | 

Erő a felálláshoz

– Mik 7:7-10

Mikeás próféta könyvét olvasva olyan szociális és gazdasági viszonyokkal találkozunk, amelyek elviselhetetlenné váltak, főleg az egyszerű emberek számára: kizsákmányolás, elnyomás, jogfosztás és jogtiprás. A mai helyzet sem különb, elég, ha csak a korrupcióra, megvesztegetésekre, vagy a nagytőke uralmára gondolunk. Emellett a próféta kritikát gyakorolt az istentisztelet felett is, amely álszenteskedéssé fajult. Vajon napjaink istentisztelete milyen?
A próféta a felett bánkódott, hogy hiába keresett olyan embereket, akik Istent komolyan veszik és hűek hozzá. Azt tapasztalta, hogy kivesztek az országból a hűségesek. Segítséget és változást már csak Istentől várhatott. Népe bűnösségével azonosulva abban bízott, hogy az Úr felállítja elesett népét.
Ahogyan Mikeás próféta az Úrra tekintett elesettségében, és meg volt győződve afelől, hogy az Úrtól kapott erővel újra felállhat, mi is bízhatunk az Úr helyreállító kegyelmében és hatalmában. Nem szükségszerű a bukás a hívő életben, hiszen szentségre hívattattunk el, ám bukásainkból is felállhatunk a megtérés, és a Szentlélektől kapott erő által.

Horváth Ferenc

 Napi áhítat

Igehely: Gal 5:22–23; 1Kor13:1–13 Kulcsige: 1Kor 13:13 „Most azért megmarad a hit, a remény, a szeretet, e három; ezek közül pedig a legnagyobb a szeretet.”

Pál a szeretetet úgy mutatja be, mint legkiválóbb utat, mert az nem eszme, elmélet, hanem egy út, amin naponta járni kell; tudatos viszonyulás a másikhoz, amit gyakorlatban kell megélni.

Az ember önmagától képtelen a szeretetre. Amikor a saját erejére épít, akkor minden, amit „szeretetből tesz”, álcázott önzés, ugyanis csak róla szól vagy viszonzást vár érte. A szülő szeretete sokszor nem több mint saját elképzelésének megvalósítása a gyermek életében. A házasfelek is inkább azt várják, hogy a másik tegye őket boldoggá.