2017. június 9., péntek

DÉLELŐTT | 
Egyetértés Krisztus akarata szerint

– Róm 15:1-7

Két diák diplomázott egy híres egyetemen. A vizsgázók osztályában a legmagasabb fokú kitüntetést egy vak hallgató érte el. Amikor megkérdezték titka felől, elmondta, hogy eredményeinek felét barátjának köszönheti. Először akkor találkoztak az iskolában, amikor kar nélküli társa levezette a vak diákot egy lépcsősoron. Ez az ismeretség barátsággá alakult, és gyönyörű példáját szolgáltatta az egymástól való függésnek. A vak diák vitte a könyveket, amelyeket a kar nélküli diák hangosan elolvasott közös tanulásuk idején, így mindkét hallgató segítséget kapott a másik képessége alapján.
Mindegyikünk a felebarátjának kedvezzen, mégpedig annak javára, épülésére! A másiknak való kedvezés legtökéletesebb példája Jézus Krisztus. Ő sohasem nézte a maga hasznát, mindent az emberiség javáért tett. A Krisztus akarata szerinti egyetértés kölcsönös. Ha hosszútávon az egyik mindig csak diktál, a másik meg engedelmeskedik, az egyoldalú egyetértés. Miért szükséges a kölcsönös egyetértés? Ki adhatja ezt?

Nagy István

DÉLUTÁN | 

Erő a szenvedésben

– Jak 5:7-11

Sok évvel ezelőtt egy férfinak le kellett vágni mind a két lábát. Ez a műtét azonban nem állította meg betegségét, és végül meghalt. Néhány nappal a halála előtt meglátogatta a lelkipásztora a kórházban, és a beteg valami olyat mondott, ami tökéletesen kifejezi a tűrést a szenvedésben, a hívő ember számára: „Sohasem választottam volna egyik próbát sem, amelyen átmentem, de nem mellőztem volna egyiket sem, az egész világért sem.” Ez az ember tudatában volt annak, hogy a szenvedésnek értéke van.
Jakab apostol türelemre inti olvasóit: az Úr eljövetelét illetően, a testvéri kapcsolatokat illetően és a szenvedés hordozását illetően. A szenvedés tűrésében példaként a prófétákat és Jóbot állítja elénk. Emberi mércével mérve, amennyit Jób szenvedett, nem sokan szenvedtek e földi létben. Jézus Krisztus azonban még Jóbnál is többet szenvedett, hiszen bűneinkért gyötrődött a kereszten, és értünk vállalta a kereszthalált. Lelke által erőt tud adni a benne bízónak, akár betegség miatt szenved, akár éppen az evangéliumért és Krisztusba vetett hitéért kell szenvednie. Erősítsen az Úr bennünket szenvedéseinkben!

Horváth Ferenc

 Napi áhítat

Igehely: ApCsel 21:1–6 Kulcsige: ApCsel 21:4 „Felkerestük a tanítványokat, és ott maradtunk hét napig. Ők a Lélek indítására azt mondták Pálnak, hogy ne menjen fel Jeruzsálembe.”

Az Úr szolgája, Pál, Jeruzsálem felé halad, bár tudja, hogy ott nyomorúság vár rá. Megy, mert tudja, mi a küldetése, tudja, mi az élete legfőbb célja: bizonyságot tenni Jézus Krisztusról, a Megváltóról. Elvinni azt a jó hírt minél több embernek, hogy Jézus legyőzte a halált, nem számít, milyen távolságot kell megtenni, vagy milyen áldozatot kell vállalni ezért.

Mi tudjuk, hogy milyen irányba haladunk? Hála az Úrnak, hogy igen, tudhatjuk: a mennyei Jeruzsálem felé tartunk. Célunk az, hogy örökké ott legyünk majd Megváltónkkal és a megváltottakkal.