2018. február 16., péntek

DÉLELŐTT | 
Anániás és Szafíra

Igehely: ApCsel 5:1-11; Kulcsige: ApCsel 5:2 „És az árából feleségének tudtával félretett magának, egy részét pedig elvitte, és az apostolok lába elé tette.”

Az első gyülekezet egyedi gyakorlatáról olvasunk itt. Sokan döntöttek úgy, hogy eladnak javaikból, és az apostolokra bízzák, hogy azok egyenlően osszák szét a szűkölködők között. (ApCsel 4:34) Anániás és Szafíra is vállalták, hogy az eladott birtok árát odaadják a gyülekezet számára. Nem voltak erre kényszerítve, hanem önként döntöttek így. A probléma azonban az volt, hogy ők úgy adták oda a birtok árát, mintha az egészet adták volna. Közben közösen megegyezve, csak egy részét adták oda, a többit megtartották maguknak. Nem jártak el istenfélően, hanem együtt meggyeztek a rosszban. Szomorú az, ha egy házaspár egyetért bűnös dolgokban, és az egyik fél sincs résen, hogy intené a társát, hogy ennek nem lesz jó következménye. Anániás és Szafíra azonnal learatták bűnös cselekedetük keserű gyümölcsét. Mindketten meghaltak. Milyen jó az, hogy ma még van kegyelem és lehet Urunk kegyelmét kérni azokra a mulasztásokra, bűnökre, amelyeket megtettünk, mert nem figyeltünk eléggé Istenre. Te mit teszel, amikor tudomást szerzel arról, hogy a házastársad valamiben nem járt el helyesen? Hogyan tudnál segíteni neki, hogy növekedhessen a becsületességben?

Tóth Róbert

DÉLUTÁN | 

A helyes családi értékrend

Igehely: Zsid 13:1-5

Az élet minden területén rangsoroljuk dolgainkat: értéktelen, közönséges, értékes. Általában törekszünk az értékesebb dolgokat megszerezni. Abban a családban, ahol jelen van Isten, dolgainkat az Ő értékelése szerint mérlegeljük. Ebben segít a Szentírás, amit a Szent Szellem magyaráz nekünk. Ilyen mérték szerint értékesnek számít a testvéri szeretet, vendégszeretet, nyomorúságban levőkre gondolni, a házasságot őrizni és tisztán megtartani, megelégedni. Ezeket gyakorolva nyugodtan mondhatjuk, hogy „velem van az Úr, nem félek...” (13:6). Ahol pedig nincs félelem, de otthon van a szeretet, az a család áldott. Az egész onnan indul, hogy van egy isteni értékrend.

Családomban mit tartunk fontosnak, értékesnek? Tartjuk magunkat ez értékrendhez? Az igében megtaláljuk a helyest és értékeset.

Kisded Ernő

 Napi áhítat

Igehely: Jn 14:12–17 Kulcsige: Jn 14:13-14 „Amit csak kértek majd az én nevemben, megteszem, hogy dicsőíttessék az Atya a Fiúban; ha valamit kértek tőlem az én nevemben, megteszem.”

Az Úr Jézusnak van egy különleges ígérete számunkra: hozzá fordulhatunk a kéréseinkkel. Mindazt, ami megegyezik akaratával, és amit megígért az övéinek, bátran kérhetjük az Ő nevében. Biztat, hogy kérjünk, keressünk, zörgessünk (Mt 7:7–11). Van, hogy Isten nem úgy hallgatja meg kéréseinket, ahogy mi azt szeretnénk, de mindig meghallgatja. Van, hogy nem úgy kapjuk meg, ahogy azt elgondoltuk, és nem akkor, amikor mi akartuk. De Ő jobban tudja, hogy mikor mire van szükségünk, és biztosan a javunkat akarja.