2018. november 12., hétfő

DÉLELŐTT | 
Isten parancsai nem nehezek

Igehely: 1Jn 5:1-3; Kulcsige: 1Jn 5:3 „Mert az az Isten iránti szeretet, hogy parancsolatait megtartjuk, az ő parancsolatai pedig nem nehezek.”

Az Istennel való kapcsolatunk a hittel kezdődik. „Hit nélkül pedig lehetetlen Istennek tetszeni...”. (Zsid 11:6/a) Hit által értjük meg és fogadhatjuk el, hogy Jézus az Isten Fia és a világ Megváltója. Aki ezt el tudja hinni az Istentől született és neve be van írva az Életnek Könyvébe, Istenhez és családjához tartozik. Ebben a nagy családban az éltető és összetartó erő a szeretet, amit Isten az újjászületett ember génjeibe beletáplált. Ezért tudjuk szeretni Istent és testvéreinket, bárhol is lennének ezen a földön. Viszont ez Isten elvárása is felénk. Jézus szerint a legnagyobb parancsolat pont ezt foglalja magába. A Lélek gyümölcse, egyben Isten parancsa is. Ha Istent, mint Atyánkat és Gondviselőnket szeretjük, akkor az Ő parancsolatait megtartjuk. Az Ő parancsolatai nem nehezek. Isten soha nem kér tőlünk többet, mint amennyire képesek vagyunk. Nem nehéz szeretni azt, Aki már előbb szeretett minket, és a maga fiaivá és leányaivá fogadott. Szeretni Őt és egymást már nem terhet jelent, hanem kiváltságot és örök életet.

Hogy tudnád ma teljesíteni az Isten parancsolatait?

Szabó Mihály

DÉLUTÁN | 

Két választás – két életút

Igehely: 1Móz 13:1-18

Amikor Isten Ábrahámot kiküldi az ő lakhelyéről és rokonsága közül, Lót is vele megy. Nagyon jó látni, hogy amikor Ábrahám helyről-helyre költözik, mindig oltárt épít és segítségül hívja az Úr nevét. Visszaemlékszem gyermekkoromra, amikor Belényesbe, a körzet-központba költöztünk. Mivel nem volt szolgálati lakás, többször is költöznünk kellett. Mindenütt oltárt építettünk, segítségül hívtuk az Urat és ő megáldott minket. Hogy ne legyen viszály köztük, Ábrahám felszólítja Lótot, hogy váljanak el. Lót él is a választás lehetőségével és azt választja, ami a szemnek kedvezőbb, azt a vidéket, amely vonzóbb. Sámuel is így akarta a daliás Eliáhot választani Dávid, a pásztorfiú helyett. Lót is szétnéz, körülnéz, de fölfele nem néz. Mi már tudjuk, hogy választása nem volt a legjobb. Romlott környezetbe került, a lelke pedig gyötrődött (2Pt 2:7-8). Nem volt aztán könnyű otthagyni a Jordán termő vidékét. A felesége bele is pusztult. Ide illenek az Úr Jézus szavai is: „Mert mit használ az embernek, ha az egész világot megnyeri is, de lelkében kárt vall” (Mt 16:26). Dicsőséges Urunk segíts, hogy mindig jól és helyesen tudjunk választani!

Szabó Mihály

 Napi áhítat

Igehely: 2Krón 20:31–37 Kulcsige: 2Krón 20:31–32 „Így uralkodott Jósáfát Júdában. Harmincöt éves volt, amikor király lett, és huszonöt évig uralkodott Jeruzsálemben. Anyjának a neve Azúbá volt, Silhí leánya. Apjának, Ászának az útján járt, nem tért le róla. Azt tette, amit helyesnek lát az Úr.”

Jó ne­ve­lés­ben ré­sze­sült. Szü­lei a nemes dol­gok­ra ne­vel­ték, és ez sokat szá­mít. Egy sötét, bűnös vi­lág­ban fon­tos az a fény, amit elénk tar­ta­nak azért, hogy bol­do­gul­junk. Ér­té­kel­jük ezt!

Hosszan ural­ko­dott. 25 év – egy ne­gyed­szá­zad. Sok min­dent vég­hez­vi­he­tett. El­kez­dett va­la­mit, és volt ideje meg­fi­gyel­ni a kö­vet­kez­mé­nye­ket. Hosszú­tá­von kell nézni az éle­tet: a föl­dit az örök­ké­va­ló­ság szem­pont­já­ból.