2018. október 24., szerda

DÉLELŐTT | 
Isten viszonya a gonoszhoz és a hívőhöz

Igehely: Hab 2:2-20; Kulcsige: Hab 2:4 „Az elbizakodott ember nem őszinte lelkű, de az igaz ember a hite által él.”

A XX. századra kialakult egy erőteljes Biblia- és valláskritika. Egy alkalommal egy találkozón a „művelt és okos” előadó meggyőzően „bizonyította”, hogy nincs Isten és az egész keresztyén hit csak önámítás. Az előadás végén, amikor a résztvevők hozzászólhattak és kérdezhettek, felállt egy idős néni. Elmondta, hogy korán özvegyen maradt és nyolc gyermeket kellett egyedül felnevelnie. Közben állandóan kérte Istent, hogy segítse meg. A gyermekek felnőttek és becsületes emberként lettek a társadalom tagjai. Ezt ő Istenbe vetett hitének, és az Úr segítségének tulajdonítja. De – kérdezte az előadót – MIT ÉRT EL ÖN A HITETLENSÉGÉVEL? Istennel kapcsolatban a legnagyobb „bizonyíték”, ha hittel kérjük, hogy segítsen és vezessen minket, és elkötelezzük magunkat a parancsai teljesítésére. Ekkor beteljesedik Jézus szava: „ha valaki kész cselekedni az ő akaratát, felismeri erről a tanításról, hogy vajon Istentől való-e, vagy én magamtól szólok” (Jn 7:17). Ezzel a készséggel gyakoroljuk naponta, hogy „az igaz ember a hite által él”.

Mondj példát az életedből, amikor Istenbe vetett hittel szabadultál ki egy nehézségből! Hogy lehet hitből élni?

Balogh Barnabás

DÉLUTÁN | 

A becsületes tartós jövője

Igehely: Préd 8:9-13

„Mivel nem ítélkeznek azonnal a gonosz tettek fölött, azért van tele az embereknek a szíve gonosz törekvésekkel, úgyhogy a vétkes százszor is követhet el gonosztettet hosszú időn át” (11. v.). Ez az igevers egy nagy dilemmára ad választ: miért megy jól a gonoszoknak, és miért szenvednek az Istenre figyelő emberek. A lényeg: Istennek van ideje és – ha nem is a mi elvárásunk szerint – de végül mindenki megkapja, amit megérdemel. Egy felmentés van az Isten ítélete alól, ha mi ítéljük meg magunkat, és elfogadjuk, hogy gonoszságaink, bűneink árát Krisztus már megfizette a Golgotán. Aki ezt nem fogadja el, annak „nem lesz jó dolga”. Salamon bölcs mondásai a földi élet dolgaival kapcsolatban tanácsolnak minket, hogy a „nap alatt” elboldoguljunk és reménységünk lehessen a jövőre nézve. Ő azt tudta, hogy az istenfélőknek lesz jó dolguk, mert Őt félik. Mi már azt is tudjuk, hogy miért. „Mert úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött fiát adta, hogy ha valaki hisz benne el ne vesszen, hanem örök élete legyen”.

Balogh Barnabás

 Napi áhítat

Igehely: 2Tim 4:1–5 Kulcsige: 2Tim 4:2 „Hirdesd az igét, állj elő vele, akár alkalmas, akár alkalmatlan az idő, feddj, ints, biztass teljes türelemmel és tanítással.”

Nem lehet min­den­ki ige­hir­de­tő, de min­den­ki lehet ige­hall­ga­tó. Ezért vizs­gáld meg, mi­lyen a hoz­zá­ál­lá­sod az ige­hall­ga­tás­hoz és annak be­fo­ga­dá­sá­hoz. Mi tet­szik neked? Miben méred azt, ami tet­szik, ami­kor igét hall­gatsz? A mesék, mon­dák, az em­be­ri ku­ta­tá­sok, sta­tisz­ti­kák tart­ják ébren a fi­gyel­me­det, vagy a tisz­ta ige ma­gya­rá­za­ta? Vi­gyázz, soha ne az le­gyen a mér­céd, hogy mi tet­szik neked, mire könnyebb fi­gyel­ni, hanem in­kább az, hogy mi igei. Az ige­hall­ga­tás töb­bek kö­zött ta­nu­lás, ami­hez erőt kell ki­fej­te­ni. Légy tü­rel­mes ige­hall­ga­tó!