Igehely: Lk 11:5-13; Kulcsige: Lk 11:13 „Ha tehát ti gonosz létetekre tudtok gyermekeiteknek jó ajándékokat adni, mennyivel inkább ad mennyei Atyátok Szentlelket azoknak, akik kérik tőle.”
Mi is tudunk, sőt akarunk is jó ajándékokat adni gyermekeinknek. Még kérés nélkül is, hiszen ismerjük őket, kitaláljuk gondolataikat is. A Jó Atya máris elárasztott bennünket minden jóval. Elsorolni sem tudnánk, mennyi mindent kaptunk Tőle – kérés nélkül is.
Igehely: Mt 7:21-27; Kulcsige: Mt 7:24 „Aki tehát hallja tőlem ezeket a beszédeket, és cselekszi azokat, hasonló a bölcs emberhez, aki kősziklára építette a házát.”
A Hegyi Beszéd végén olvasható ez a csodálatos példabeszéd. Ismerjük, értjük is. Átéltünk már sok vihart, tapasztaltuk, hogy igaz a példázat. Mondani nagyokat, szépeket, megnyerőeket, vagy cselekedni az Atya akaratát, nem ugyanaz. A mennyországba nem jut a csak nagyokat mondó ember.
Igehely: Mt 7:15-20; Kulcsige: Mt 7:17 „Így minden jó fa jó gyümölcsöt terem, a rossz fa pedig rossz gyümölcsöt terem.”
Ő jól ismer mindenkit. Engem is. Jó lenne, ha mi is ismernénk egymást. Persze nem azért, hogy ítélgetni tudjuk a másikat (erre folyamatos kísértésünk van). Inkább azért, hogy tudjuk, kiben bízhatunk meg, s ki az, akitől óvakodnunk kellene. Óvakodni?
Igehely: Mt 18:11-14; Kulcsige: Mt 18:13 „És ha megtalálja, bizony mondom nektek, jobban örül neki, mint annak a kilencvenkilencnek, amelyik nem tévedt el.”
Az Úr Jézus egyik legszebb és nagyon rövid példázata ez. A legkisebbek, (az előző történetben kisgyermekeket állított a középre) az elesettek, az eltévedtek, elveszettek is fontosak a Mennyei Atyának.
Igehely: Mt 25:1-13; Kulcsige: Mt 25:1 „Akkor hasonló lesz a mennyek országa ahhoz a tíz szűzhöz, akik vették a lámpásukat, és kimentek a vőlegény fogadására.”
A tíz szűz várta a vőlegényt, csak azt nem tudták, hogy mikor érkezik. E világban sokan szeretik számolgatni, hogy mikor fog visszajönni az Úr Jézus Krisztus. Ahelyett, hogy számolgatnánk, inkább számoljunk azzal, hogy mi történik akkor, amikor Ő visszajön.
Igehely: Mt 22:1-14; Kulcsige: Mt 22:2 „Hasonló a mennyek országa ahhoz a királyhoz, aki menyegzőt készített a fiának.”
A király menyegzőbe hívja barátait. Ebben a példázatban a király Istent jelképezi. Milyen szép kép mennyei Atyánkról, aki nem kényszerít, hanem szeretettel hív. Vissza lehet Hozzá jönni. Kiváltság, hogy ma még hallható az Ő hívó szava: „Jöjjetek a menyegzőre”!
Igehely: ApCsel 21:7–14 Kulcsige: ApCsel 21:11 „Odajött hozzánk, levette Pál övét, megkötözte vele saját kezét és lábát, és ezt mondta: Így szól a Szentlélek: «Azt a férfit, akié ez az öv, így kötözik meg Jeruzsálemben a zsidók, és pogányok kezébe adják.»”
Pál apostol számára nem az volt fontos, hogy neki minden jó és kényelmes legyen, hanem hogy az Úr akaratát teljesítse. Nemcsak a Tíruszban levő tanítványok figyelmeztették, hogy mi vár reá Jeruzsálemben. Ugyanerről tesz bizonyságot maga Pál apostol is Milétoszban, az efézusi véneknek: „fogság és nyomorúság vár reám” (ApCsel 20:23). És így is Jeruzsálem felé tart, mert tudja, hogy ez az Úr akarata, neki ott kell lennie, bizonyságot kell tennie mindarról, amit Jézus Krisztussal személyesen megtapasztalt.