Igehely: Jn 10:31–42 Kulcsige: Jn 10:35 „Ha isteneknek mondta azokat, akikhez az Isten igéje szólt, márpedig az Írást nem lehet érvénytelenné tenni.”
Az Úr Jézus idejében élő farizeusok semmiképpen nem tudták elfogadni, hogy Ő az Isten Fia, az Atyától lett elküldve, és az Atyával egy. Sőt ezt káromlásnak minősítették, és ezért meg akarták Őt kövezni.
Igehely: ApCsel 11:27–30 Kulcsige: ApCsel 11:28 „Előállt egyikük, név szerint Agabosz, és a Lélek által megjövendölte, hogy nagy éhínség lesz az egész földön. Ez be is következett Klaudiusz idejében.”
Az Úr felhasználta egyik szolgáját, hogy előre figyelmeztesse a testvéreket, hogy hamarosan nehéz idők következnek be. Ez esetben az éhínségről beszélt, ami lesújtott a júdeai testvérekre, beleértve a jeruzsálemi atyafiakat is.
Igehely: ApCsel 21:7–14 Kulcsige: ApCsel 21:11 „Odajött hozzánk, levette Pál övét, megkötözte vele saját kezét és lábát, és ezt mondta: Így szól a Szentlélek: «Azt a férfit, akié ez az öv, így kötözik meg Jeruzsálemben a zsidók, és pogányok kezébe adják.»”
Pál apostol számára nem az volt fontos, hogy neki minden jó és kényelmes legyen, hanem hogy az Úr akaratát teljesítse. Nemcsak a Tíruszban levő tanítványok figyelmeztették, hogy mi vár reá Jeruzsálemben.
Igehely: ApCsel 21:1–6 Kulcsige: ApCsel 21:4 „Felkerestük a tanítványokat, és ott maradtunk hét napig. Ők a Lélek indítására azt mondták Pálnak, hogy ne menjen fel Jeruzsálembe.”
Az Úr szolgája, Pál, Jeruzsálem felé halad, bár tudja, hogy ott nyomorúság vár rá. Megy, mert tudja, mi a küldetése, tudja, mi az élete legfőbb célja: bizonyságot tenni Jézus Krisztusról, a Megváltóról.
Igehely: Ef 6:10–17 Kulcsige: Ef 6:11 „Öltsétek magatokra Isten fegyverzetét, hogy megállhassatok az ördög mesterkedéseivel szemben.”
Fontos, hogy az ember fel legyen készülve feladatai elvégzésére. Nem vállalhatsz el egy munkát, ha nincsenek meg a megfelelő szerszámaid. Nem mehetsz el egy vizsgára úgy, hogy nem készültél fel előtte, nem olvastad el a vizsgaanyagot.
Igehely: ApCsel 20:25–38 „Most pedig Istenre bízlak titeket és kegyelme igéjére, akinek van hatalma arra, hogy építsen és örökséget adjon a szentek közösségében.”
Pál apostol elbúcsúzik az efézusi gyülekezet véneitől, megemlítve nekik azt is, hogy: „közületek, akik között jártam, az Isten országát hirdetve, többé nem látja orcámat senki” (25.v.).
Igehely: Lk 6:46–49 Kulcsige: Lk 6:46 „Miért mondjátok nekem: Uram, Uram – ha nem teszitek, amit mondok?”
Az Úr Jézus különleges dolgokat mondott el hallgatóinak, amelyek elgondolkodtatták őket. Megérthették jobban, hogy mit jelent az új bort új tömlőbe tenni. Az ige hallgatása, az ismeretek bővítése, álláspontok ütköztetése vagy teológiai igazságok megfogalmazása nem elegendő ahhoz, hogy az ige elérje célját (Ézs 55:11). Igei igazságokból épülhet csodálatos ház, díszítve lehet a legnagyobb elmék legszebb szavaival, körülvéve a jószándék sétányaival és az Istennek tett ígéretek örökzöld fáival. Amikor azonban az árvíz jön, kísértések, próbák érik, összedől, mert nincs alapja.