Igehely: Mk 3:22-30; Kulcsige: Mk 3:24-25 „Ha egy ország meghasonlik önmagával, nem maradhat fenn az az ország; és ha egy háznép meghasonlik önmagával, az a háznép sem maradhat fenn.”
Az az ember, aki nem ismeri fel Jézus Krisztus munkájában az Isten hatalmát és erejét, a Szentlélek ellen vétkezik. Olyan meghasonlást okoz a saját életében a Szentlélek meggyőző munkáját illetően, ami megpecsétli örök sorsát, ha meg nem tér belőle.
Igehely: Mk 3:20-21; Kulcsige: Mk 3:21 „Amikor ezt meghallották a rokonai, odamentek, hogy megfogják őt, mivel azt mondták: megzavarodott.”
Sokszor meg kell élnünk azt a valóságot, hogy még a családunk sem ért egyet az Istenkövetésünkkel. Nem csoda. Ha Jézus Krisztust a saját testvérei nem értették meg, mennyivel inkább kell nekünk ugyanezt átélnünk!
Igehely: Mk 3:13-19; Kulcsige: Mk 3:14 „Tizenkettőt pedig, akiket apostoloknak is nevezett, kiválasztott arra, hogy vele legyenek, és azután elküldje őket, hogy hirdessék az igét.”
Senki sem lehet tanítvány, ha a Mester nem hívta őt. Jézus ma is magához szólít embereket, hogy tanítványokká tegye őket. Ez a hívás teljesen az Ő akaratában áll. A te dolgod, hogy hozzá menjél. A tanítvánnyá tevés első lépése Jézus hívása és kiválasztása.
Igehely: Mk 3:7-12; Kulcsige: Mk 3:10 „Mert sokakat meggyógyított, úgyhogy akiknek valami bajuk volt, hozzá tódultak, hogy megérinthessék.”
Nem sokszor találkozunk a Bibliában azzal a helyzettel, hogy az Isten sarokba legyen szorítva az embertől. Ebben a történetben az Isten Fiát sarokba szorította a sok beteg, akik gyógyulásra vágytak. Rárohantak, hogy illessék Jézust.
Igehely: Mk 3:1-6; Kulcsige: Mk 3:5 „Ekkor haragosan végignézett rajtuk, szomorkodva szívük keménysége miatt; majd így szólt ahhoz az emberhez: Nyújtsd ki a kezedet! Az kinyújtotta, és meggyógyult a keze.”
Jézust ismét a zsinagógában látjuk. Folyamatos mozgásban van, mint aki nem akarja az időt vesztegetni. Isten országának megnyilvánulása nagyon is fontos e kőkemény szívű emberek életében. Egyetlen esély a helyreállításra az eltorzult ember számára: Jézus hatalmát meglátni és örömmel fogadni.
Igehely: Mk 2:23-28; Kulcsige: Mk 2:27 „Majd hozzátette Jézus: A szombat lett az emberért, nem az ember a szombatért.”
A bíróságok épületében több helyen is megtalálható a felirat: „Senki sem áll a törvény felett.” Azonban a törvényhozó mindig a törvény felett áll, mert a törvény az emberért van, és nem az ember a törvényért. Más szóval nem a törvény a fontosabb, hanem az ember, akit szolgál a törvény.
Igehely: 1Sám 19:9–19 Kulcsige: 1Sám 19:18 „Dávid tehát futva elmenekült. Elment Sámuelhez Rámába, és elmondta neki mindazt, amit Saul tett vele. Azután Sámuellel együtt Nájótba ment, és ott tartózkodtak.”
Dávid Saul király elől menekült, de ezenkívül más kihívásokkal is szembe kellett néznie. A sok veszély közepette Istenhez fordult védelemért és útmutatásért. De nem itt kezdte az Istenhez fordulást – bár soha nem késő elkezdeni. Dávid már ifjú pásztorként megtanult Istenhez kiáltani. Amikor igazán nagy veszélyben volt, emberileg talán megoldhatatlan helyzetben – még ha aggodalommal és kérdésekkel telve is –, de töretlen bizalommal fordult Istenhez.