Mindennapi áhítatok

2020. július 9., csütörtök

Igehely: Lk 18:9-14; Kulcsige: Lk 18:14 „Mondom nektek, ez megigazulva ment haza, nem úgy, mint amaz. Mert aki felmagasztalja magát, megaláztatik, aki pedig megalázza magát, felmagasztaltatik.”

„Magasságban és szentségben lakom, de a megtörttel és alázatos lelkűvel is. Felüdítem az alázatosak lelkét, felüdítem a megtörtek szívét.” (Ézs 57:15b) Az imameghallgatás kulcsa az alázatos lelkület. Istent nem lehet félrevezetni, nagyon jól ismer minket és látja, mi van a szívünkben.

2020. július 8., szerda

Igehely: 1Móz 18:22-33; Kulcsige: 1Móz 18:32 „Ábrahám ezt mondta: Ne haragudjon az én Uram, hogy még egyszer szólok: hátha csak tíz található ott! Ő így felelt: Nem pusztítom el a tízért.”

A közbenjárás az imaéletben azért fontos, mert kifele ható jelleget ad az imádságnak és segít abban, hogy ne csak magunk körül forgolódjunk, amire hajlamosak vagyunk.

2020. július 4., szombat

Igehely: Gal 2:15-21; Kulcsige: Gal 2:20 „Krisztussal együtt keresztre vagyok feszítve: többé tehát nem én élek, hanem Krisztus él bennem; azt az életet pedig, amelyet most testben élek, az Isten Fiában való hitben élem, aki szeretett engem, és önmagát adta értem.”

Hogyan válhat a bűnös ember igazzá? Vajon elég, ha bocsánatot kér? Azzal törleszti adósságát? Sajnos nem így van. A Biblia rámutat arra, hogy minden ember vétkezett.

Keresés az elmélkedések közt

Igehely: 2Sám 13:7–19 Kulcsige: 2Sám 13:15 „Utána azonban annyira meggyűlölte őt Amnón, hogy nagyobb lett a gyűlölete, amellyel gyűlölte, annál a szerelemnél, amellyel szerette, és ezt mondta neki Amnón: Kelj fel, eredj innen!”

A sze­xu­á­lis for­ra­da­lom az 60-as évek­től át­ala­kí­tot­ta a nyu­ga­ti tár­sa­da­lom fi­a­tal­ja­i­nak élet­fel­fo­gá­sát. Igye­kez­tek le­bon­ta­ni azo­kat a kor­lá­to­kat, ame­lye­ket Isten ál­lí­tott fel. El­fo­ga­dot­tab­bá vált a há­zas­ság előt­ti nemi élet, a sze­xu­á­lis tar­tal­mak fo­gyasz­tá­sa, a sza­ba­dos­ság, hogy min­den­ki sza­ba­don el­dönt­he­ti, hogy ho­gyan él. Ez a mai vi­lág­ra még in­kább jel­lem­ző.