Igehely: Bír 19:14-26; Kulcsige: Bír 19:20 „Ekkor azt mondta az öregember: Békesség neked! Amire csak szükséged van, az az én gondom. Csak itt ne maradj a téren éjszakára!”
Olyan ez a történet, mint a legsötétebb éjszakában felvillanó fény Izráel történetének egyik igen sötét szakaszából, ahol a történésekbe belerezdül az istenfélő ember szíve-lelke, mivel olyan szörnytettekkel szembesül, amelyeknek nem lett volna szabad megtörténniük Izráelben.
Igehely: Tit 2:1-5; Kulcsige: Tit 2:2-3 „Hogy az idős emberek legyenek mértékletesek, tisztességesek és józanok, a hitben, a szeretetben és az állhatatosságban egészségesek.”
Titusz krétai szolgálata kiterjedt az idősebb generációra is. Isteni intésekre és bátorításokra kapott felhatalmazást. Ha a hívő férfi fiatalkorban, vagy az élete delén mértékletes, tisztességes és józan volt, nem nehéz ilyen maradnia az élete utolsó szakaszában sem!
Igehely: Mt 27:3-10
Jeremiás szolgálata az ítéletről szól, és az Újszövetségbe is bekerül a Vérmező kapcsán. A 30 ezüstpénzről a Zak 11:12-13-ban olvasunk, a Vérmező pedig a Jer 19:1-13-ban található („öldöklés völgye” és „a Tófetben temetni fognak...”).
Igehely: Jer 52:1-34; Kulcsige: 2Krón 36:21 „Hogy beteljesedjék az Úrnak Jeremiás által mondott igéje: Amíg le nem telnek az ország nyugalmának évei, nyugodni fog a pusztulás egész ideje alatt, teljes hetven évig.”
Egy történelmi korképet alkotunk ebből a részből, és megérthetjük, hogy Jeremiás próféta hűségesen bevégezte szolgálatát. Néhány tényre hadd figyeljünk oda:
Igehely:Jer 44:1-30; Kulcsige: Jer 44:29 „Ez lesz annak a jele – így szól az Úr –, hogy megbüntetlek benneteket ezen a helyen, és majd megtudjátok, hogy beteljesednek az én igéim rajtatok, a ti károtokra.”
Jeruzsálem pusztulása már hitelesítette Jeremiás életét és igehirdetését, és most elérkezett az utolsó igehirdetéséhez. Hátha most megváltoznak, megtérnek! Sajnos, nem akartak. Bűneikhez, bálványimádásukhoz ragaszkodtak, nem akartak Istenhez visszatérni. De a próféta megpróbálja újra.
Igehely: Jer 43:1-13,; Kulcsige: Jer 43:1 „Amikor Jeremiás elmondta az egész népnek Istenüknek, az Úrnak minden igéjét, amelyet Istenük, az Úr üzent nekik, mindezeket a szavakat.”
Jeremiás jó példa minden igehirdető és szolgálattevő részére, mert Isten ilyen embereket keres, akik hirdetik az igét „akár alkalmas, akár alkalmatlan az idő” (1Tim 4:2). Ehhez kell legalább két dolog:
Igehely: Jn 10:31–42 Kulcsige: Jn 10:35 „Ha isteneknek mondta azokat, akikhez az Isten igéje szólt, márpedig az Írást nem lehet érvénytelenné tenni.”
Az Úr Jézus idejében élő farizeusok semmiképpen nem tudták elfogadni, hogy Ő az Isten Fia, az Atyától lett elküldve, és az Atyával egy. Sőt ezt káromlásnak minősítették, és ezért meg akarták Őt kövezni. A farizeusok és az írástudók nem tudták ezt megérteni, mert nem tartoztak a Jó Pásztor juhai közé.
Isten adhat és adott is némely személyeknek tekintélyt, hatalmat, hogy igazságot és törvényeket alkossanak. Azt olvassuk: „istenek vagytok, a Felséges fiai mindnyájan” (Zsolt 82:6). De megmásíthatatlan és érvényteleníthetetlen törvényt csak Isten adhat.