Igehely: Róm 15:17; Kulcsige: 15:7 „Ezért fogadjátok be egymást, ahogyan Krisztus is befogadott titeket Isten dicsőségére.”
A világban az erő gyakran büszkeséggel, elbizakodottsággal és erőszakossággal párosul. Isten népe között is vannak erősek a hitben, de fizikailag is.
Igehely: Róm 14:13-21; Kulcsige: 14:19 „Arra törekedjünk tehát, ami a békességet és az épülést szolgálja.”
Csodálom, hogy milyen csodálatosan átformálta Pál apostol életét az Úr.
Igehely: Róm 14:5-12; Kulcsige: 14:10 „Akkor te miért ítéled el testvéredet? Vagy te is, miért veted meg testvéredet? Hiszen mindnyájan oda fogunk állni Isten ítélőszéke elé.”
Az Isten Szentlelke azon munkálkodik, hogy az Isten gyermekei egyek legyenek Jézus Krisztusban. Az ördög viszont azon, hogy ne legyen egység Isten népe között.
Igehely: Róm 14:1-4; Kulcsige: 14:1 „A hitben erőtlent pedig fogadjátok be, de ne azért, hogy nézeteit bírálgassátok.”
A Gyülekezet Krisztus teste. Krisztus testének tagjai pedig azok az újjászületett és megváltott emberek, akik elindultak a szentek tökéletesítése útján, a Krisztushoz való hasonlóság útján, amíg kiábrázolódik bennük a Krisztus.
Igehely: Róm 13:11-14; Kulcsige: 13:14a „Hanem öltsétek magatokra az Úr Jézus Krisztust.”
Pál apostol erőteljes felhívást intéz ma felénk: ébredjünk fel az álomból, mert az idő nagyon múlik, az üdvösség pedig közelebb van hozzánk, mint mikor hívővé lettünk.
Igehely: Róm 13:8-10; Kulcsige: 13:9 „Mert ez a parancsolat: «ne paráználkodj, ne ölj, ne lopj, ne kívánd a másét”, és bármi más parancsolat ebben az igében foglalható össze: „Szeresd felebarátodat, mint magadat!»”
Ha valaki közel van Istenhez és vele személyes közösségben van, távol áll tőle, hogy az életét megrontsa paráznasággal, gyilkossággal, lopással és mások javainak kívánásával. Tudja, hogy Isten mindent lát, előle elrejteni semmit sem lehet, és számon lesz kérve mindenért.
Igehely: Jób 32:6–12 Kulcsige: Jób 32:8 „De csak a lélek az a halandóban, a Mindenható lehelete, ami értelmessé teszi.”
A három barát hosszú vitát folytatott Jóbbal a szenvedése okairól. Egy idő után a vita elakadt. Elihú eddig türelmesen várt a megszólalással, mivel fiatalabb volt a többieknél. Úgy érezte, hogy most már megszólalhat, mert fontos üzenete van Jób és barátai számára (5–7 v.). Azt állítja, hogy az embernek nem az előrehaladott kora, hanem az Istennek benne lakó Lelke adja a bölcsességet (8.v.).
Jób szenvedéstörténetének kontextusában az igazi bölcsesség a megpróbált Jób ajkán fogalmazódik meg: „Bizony könnyelmű voltam! Mit felelhetnék neked? Kezemet a számra teszem” (Jób 40:4).