Mindennapi áhítatok

2019. július 26., péntek

Igehely: Lk 12:35-40; Kulcsige: 12:36 „Ti pedig legyetek hasonlók az olyan emberekhez, akik várják, mikor tér vissza uruk a menyegzőről, hogy amikor megérkezik és zörget, azonnal ajtót nyithassanak neki.”

Ha a derék felövezve volt és a lámpás égve, ez őrködést és készenlétet jelentett a szolga részéről. Mindez azért volt, hogy a szolga méltóképpen fogadja a menyegzőről hazaérkező urát.

2019. július 25., csütörtök

Igehely: ApCsel 21:8-15; Kulcsige: 21:13 „De Pál így felelt: Miért sírtok, és miért keserítitek meg a szívemet? Hiszen én nemcsak megkötöztetni, hanem meghalni is kész vagyok Jeruzsálemben az Úr Jézus nevéért.”

„Bár a száraz hurút koporsós szózatja/ A küszöbön álló halált nem ugatja, Bár hószín zászlaját az elaszott vénség/ Fejed pusztúlt várán nem lobogtatja még:/ Ne kecsegtesd magad mégis, hogy a sírnak/ Lakosai közé még sokára írnak;/ Hanem tartsd magadat minden pontban készen,/ Mitha készen volna má

2019. július 24., szerda

Igehely: Tit 3:1-8; Kulcsige: 3:1 „Emlékeztesd őket arra, hogy rendeljék alá magukat az uralkodóknak és a felsőbbségnek: engedelmeskedjenek, és legyenek készek minden jó cselekedetre.”

„Egy kanadai tanulmány szerint mindenütt jobb adni, mint kapni. Ez derül ki egy 126 országra és 234 ezer emberre kiterjedő tanulmányból. A válaszadók szerte a világban egybehangzóan azt felelték, hogy jó érzés töltötte el őket amiatt, hogy adományoztak.

2019. július 21., vasárnap

Igehely: 1Pt 3:8-17; Kulcsige: 3:15 „Ellenben az Urat, Krisztust tartsátok szentnek szívetekben, és legyetek készen mindenkor számot adni mindenkinek, aki számon kéri tőletek a bennetek élő reménységet.”

A keresztyén életünk szépsége: megfelelni Isten elvárásainak. Isten igéje magas mércével hozakodik elő minden egyes alkalommal életünkre nézve.

Keresés az elmélkedések közt

Igehely: 1Kor 4:14–21 Kulcsige: 1Kor 4:21 „Mit akartok? Bottal menjek hozzátok, vagy szeretettel és szelíd lélekkel?”

A sze­re­tet és a sze­líd­ség nem zárja ki az ostor, a bot – vagy­is a ke­mény, ér­zel­mek­kel fű­tött dor­gá­lás – al­kal­ma­zá­sát. Sőt! Van­nak hely­ze­tek, ami­kor ezek­hez kell fo­lya­mod­ni, szó sze­rin­ti ér­te­lem­ben is. Ha eze­ket az esz­kö­zö­ket „a sze­re­tet kar­já­val moz­gat­ják” (C.H. Spur­geon), abból nem ke­let­kez­het kár. Csak az az ember tud he­lye­sen bánni ezek­kel az esz­kö­zök­kel, aki előbb ön­ma­gát fe­nyí­ti és fe­gyel­me­zi meg, aki fo­lya­ma­tos os­to­ro­zás alatt áll. Ne­künk is min­dig ke­zünk ügyé­ben van a „bot”. Tud­juk-e ren­del­te­tés­sze­rű­en hasz­nál­ni?