Igehely: ApCsel 2:41-47; Kulcsige: 2:47a „Dicsérték Istent, és kedvelte őket az egész nép.”
Úgy szerettem volna ott lenni az első gyülekezetben, mint tag, mint résztvevője a közösségnek. Szerettem volna látni, milyen volt ott az egymás iránti szeretet, a segítőkészség és az öröm.
Igehely: 1Thessz 4:3-12; Kulcsige: 4:9 „A testvéri szeretetről pedig nem szükséges írnom nektek, hiszen titeket Isten tanított az egymás iránti szeretetre.”
Pál féltő szeretettel és törődéssel érdeklődik a gyülekezet iránt, mert az üldözések miatt komoly próbákon megy át. Timóteus, akit az apostol küldött, hogy hírt hozzon a gyülekezetről, jó hírekkel tért vissza: az üldözések ellenére is hű maradt Jézusban vetett hitéhez.
Igehely: 3Jn 1-8; Kulcsige: 4 „Nincs nagyobb örömöm annál, mint amikor hallom, hogy az én gyermekeim az igazságban járnak.”
„Nincsen igaz ember egy sem” (Róm 3:10-11). Képzeljünk el egy olyan világot, amelyről azt mondja Isten, hogy egy igaz sem él benne. Hogyan születhetnének ide igazságban járó gyermekek? Csak egy módja van: az újjászületés. János róluk beszél.
Igehely: Mk 10:13-16; Kulcsige: 10:16 „Ekkor átölelte és kezét rájuk téve megáldotta őket.”
Minden szülő forró kívánsága, hogy gyermekei élvezhessék Isten oltalmát, áldását és békés nyugalmát. Így volt ez Jézus korában is. Az ószövetségi rendelkezések is ezt biztosították a körülmetélés, a bemutatás és megáldás által.
Igehely: Ef 1:16-23; Kulcsige: 1:20b-21 „És jobbjára ültette a mennyekben, feljebb minden méltóságnál és hatalmasságnál, minden erőnél és uralomnál, sőt minden névnél is, amelyet segítségül hívnak, nemcsak ebben a világban, hanem az eljövendőben is.”
A gyermek és a fiúság fogalma nagyon szorosan összefügg a Bibliában. De nem minden esetben bír azonos értékkel. Fiúnak lenni jogot is jelent, méltósággal bír. Jézus Krisztus megosztja velünk ezt a nagy méltóságot. Ha újjászülettél, és az Úr gyermeke vagy, számíthatsz erre!
Igehely: Jn 6:5-11; Kulcsige: 6:9 „Van itt egy gyermek, akinél van öt árpakenyér és két hal, de mi ez ennyi embernek?”
„Van itt egy gyermek.” Talán segítségre van szükség, vagy valami feladatot akarunk megosztani vele. De hát csak gyermek! Nagymamám jut eszembe, aki több évtizeden át élt özvegyen egy elég nagy portán. Voltak teendők, amiket ő már kora miatt nem tudott elvégezni.
Igehely: Gal 5:22–23; 2Thessz 1:6–12 Kulcsige: 2Thessz 1:11 „Ezért aztán mindenkor imádkozunk értetek, hogy a mi Istenünk tegyen titeket méltóvá az elhívásra, és töltsön meg titeket teljesen a jóban való gyönyörködéssel és a hit cselekedeteivel hatalmasan.”
Ha egy edényt megtöltünk, azt céllal tesszük. Ismerjük a bibliai képet: vannak tisztességre való edények, és vannak mást célt szolgáló edények. Bennünket az Isten tisztességre rendelt, de törékeny cserépedények vagyunk. Ám azt olvassuk, hogy ez kincset rejt magában: „Ez a kincsünk pedig cserépedényekben van” (2Kor 4:7). Tehát mindnyájunkat jó és nemes célra teremtett a nagy Alkotó! Viszont a teremtmény engedetlenség miatt eltorzult és lázadóvá, vakmerővé vált. Újjáteremtő munkája által Ő képes újra hasznos edénnyé alakítani minket!