Mindennapi áhítatok

2019. október 4., péntek

Igehely: Róm 15:14-33; Kulcsige: 15:20 „Ezért úgy tartottam becsületesnek, hogy az evangéliumot ne ott hirdessem, ahol Krisztust már ismerik, hogy ne idegen alapra építsek.”

Amikor a gyülekezetben jelen van és kiteljesedik a szeretet, az elfogadás, az egymásra figyelés, a gyöngédség és a hit általi reménység az mind nagyon szép. De ha ezek mind csak öncélúak maradnak, akkor bizony a gyülekezet előbb - utóbb hanyatlásnak indul.

2019. október 3., csütörtök

Igehely: Róm 15:8-13; Kulcsige: 15:13 „A reménység Istene pedig töltsön be titeket a hitben teljes örömmel és békességgel, hogy bővölködjetek a reménységben a Szentlélek ereje által.”

A gyülekezetet Istennek Szentlelke keltette életre és a hitből fakadó élő reménység élteti évszázadokon, évezredeken keresztül. Ez a reménység pedig nem szégyenít meg, mert Isten ígéreteire alapszik. Isten ígéretei igenek és ámenek, vagyis valóságosak és megbízhatók.

Keresés az elmélkedések közt

Igehely: Lk 6:46–49 Kulcsige: Lk 6:46 „Miért mondjátok nekem: Uram, Uram – ha nem teszitek, amit mondok?”

Az Úr Jézus különleges dolgokat mondott el hallgatóinak, amelyek elgondolkodtatták őket. Megérthették jobban, hogy mit jelent az új bort új tömlőbe tenni. Az ige hallgatása, az ismeretek bővítése, álláspontok ütköztetése vagy teológiai igazságok megfogalmazása nem elegendő ahhoz, hogy az ige elérje célját (Ézs 55:11). Igei igazságokból épülhet csodálatos ház, díszítve lehet a legnagyobb elmék legszebb szavaival, körülvéve a jószándék sétányaival és az Istennek tett ígéretek örökzöld fáival. Amikor azonban az árvíz jön, kísértések, próbák érik, összedől, mert nincs alapja.