Mindennapi áhítatok

2018. október 13., szombat

Igehely: 1Jn 2:15-17; Kulcsige 1Jn 2:16 „Mert mindaz, ami a világban van, a test kívánsága, a szem kívánsága és a vagyonnal való kérkedés, nem az Atyától, hanem a világtól van.”

Azok a kívánságok, amikről a héten beszéltünk rövid távlatra vonatkoznak. Vannak dolgok, amiket hosszú távon szeretnénk elérni, (pl. család, karrier) de ezeket inkább céloknak nevezünk. Ezért mondjuk azt, hogy a kívánságok általában sürgetőek, mert szeretnénk őket a lehető leghamarabb elérni.

2018. október 12., péntek

Igehely: Róm 13:8-14; Kulcsige: Róm 13:14 „Hanem öltsétek magatokra az Úr Jézus Krisztust; a testet pedig ne kényeztessétek úgy, hogy bűnös kívánságok ébredjenek benne.”

A keresztyénség nem tiltások sorozata, bár sokan úgy tekintenek rá. Igaz, hogy a tízparancsolatban inkább tiltásokkal találkozunk, de az apostol itt elmagyarázza, hogy aktív szeretettel minden törvényt be lehet tölteni.

2018. október 9., kedd

Igehely: Mik 2:1-5; Kulcsige: Mik 2:2 „Megkívánják a mezőket, és elorozzák, a házakat is elveszik, kihasználják az embert és házát, őt magát és birtokát.”

A törvények azért vannak, hogy áthágják őket – mentegetik magukat egyesek cinikusan. Sajnos, szinte naponta látjuk, hogy akinek csak lehetősége van rá, át is hágja a törvényeket azért, hogy saját magának előnyöket szerezzen.

2018. október 8., hétfő

Igehely: Préd 2:1-11; Kulcsige: Préd 2:10 „Nem tagadtam meg magamtól semmit, amit megkívánt a szemem. Nem vontam meg szívemtől semmi örömöt, hanem szívből örültem mindannak, amit fáradsággal szereztem, hiszen ez volt a hasznom minden fáradozásomból.”

Van egy mondás, ami szerint két dolog teszi boldogtalanná az embert: az egyik, ha nem kapja meg azt, amit megkíván; a másik, ha megkapja.

Keresés az elmélkedések közt

Igehely: ApCsel 16:11–15 Kulcsige: ApCsel 16:13 „Szombaton kimentünk a városkapun kívülre, egy folyó mellé, ahol tudomásunk szerint imádkozni szoktak. Leültünk, és szóltunk az egybegyűlt asszonyokhoz.”

Azt követően, hogy Pál és társai megértették, hogy Isten Macedóniába hívta őket, habozás nélkül útnak indultak, és csakhamar elérték Filippit. Amikor eljött a szombat, Pál szokása szerint elment oda, ahol a zsidók összegyűltek – hiszen ez volt a legkézenfekvőbb kiindulópont –, és kezdte hirdetni az evangéliumot. Filippiben feltételezhetően nem volt zsinagóga (a kis számú zsidó lakosság miatt), hiszen a folyó mellett, a szabad ég alatt gyűltek össze az istenfélő asszonyok az imádkozásra.