Mindennapi áhítatok

2017. november 3., péntek

Igehely: Róm 4:13-25; Kulcsige: Róm 4:20 „Isten ígéretében nem kételkedett hitetlenül, sőt megerősödött a hitben dicsőséget adva Istennek.”

Ábrahám minden bizonnyal olyan emberként áll előttünk, akinek istenfélelme példaértékű. A hit embere volt, aki nem vonta kétségbe Isten ígéreteit. Hite és Úrban való erőssége megnyilvánult abban, ahogy Istenben bízott, ahogyan rá hagyatkozott, és ahogyan dicsőséget adott neki.

2017. november 2., csütörtök

Igehely: Lk 17:11-19; Kulcsige: Lk 17:18 „Nem akadt más, aki visszatért volna, hogy dicsőítse Istent, csak ez az idegen?”

A tíz bélpoklos meggyógyításának történetében a főgondolat igazából nem a gyógyulás körül forog, hanem a hálaadás gondolata körül. A betegségből a tíz leprás meggyógyult, miután Krisztus szavára elindultak a főpapokhoz. Nagy öröm tölthette el őket.

2017. november 1., szerda

Igehely: Dán 4:20-34; Kulcsige: Dán 4:29b „Az emberek királyságán a Felséges uralkodik, és annak adja, akinek akarja.”

Lukács evangéliumában ezt olvassuk: „Mert aki felmagasztalja magát, megaláztatik, aki pedig megalázza magát, felmagasztaltatik”(Luk 14:11). Nebukadneccar király korának legnagyobb vezető embere volt. Isten őt használta fel arra is, hogy a saját népét, Júdát, megbüntesse hűtlensége miatt.

2017. október 31., kedd

Igehely: ApCsel 12:20-25; Kulcsige: ApCsel 12:23a „Az Úr angyala pedig azonnal lesújtott rá, amiért nem Istennek adta a dicsőséget. ”

Heródes Agrippa Palesztina királya volt. Az Újszövetség szerint ő ölette meg az idősebb Jakab apostolt, és ő börtönözte be Péter apostolt is. Nagy babérokra tört, önmagában bízott és önmagát istenítette. Ennek következtében jött az Isten ítélete. Isten ezt mondja: „Nem adom dicsőségemet másnak”.

2017. október 30., hétfő

Igehely: Józs 7:16-26; Kulcsige: Józs 7:19 „Ekkor azt mondta Ákánnak Józsué: Fiam, adj dicsőséget az Úrnak, Izráel Istenének! Tégy bűnvallást előtte, és mondd el nekem, hogy mit tettél, ne titkolj el semmit előlem!”

„Fiam, adj dicsőséget az Úrnak, Izráel Istenének” (Józs 7:19a). Ezt a gondolatot olvasva és hallva mi mást mondanánk: ÁMEN! Ki az, aki méltó dicséretre és dicsőségre? Egyedül Isten. Ezzel a legtöbb olvasó egyetért.

2017. október 29., vasárnap

Igehely: Jel 5:1-14; Kulcsige: Jel 5:3 „De sem a mennyben, sem a földön, sem a föld alatt nem tudta senki felnyitni a könyvet, sem beletekinteni abba. ”

János apostol látomása által bepillantást kaphatunk egy mennyei istentisztelet eseményeibe. Jelen vannak: a királyi székben ülő, vagyis Isten, angyalok, lelkes állatok, vének és a Bárány, a mi drága Jézus Krisztusunk.

Keresés az elmélkedések közt

Igehely: Jel 21:1–9 Kulcsige: Jel 21:2 „És a szent várost, az új Jeruzsálemet is láttam, amint alászáll a mennyből az Istentől, felkészítve, mint egy menyasszony, aki férje számára van felékesítve.”

Ezen a héten többféle képben láthattuk meg magunkat Isten igéjében. Remélem, nemcsak magunkat láttuk meg, hanem Őt magát is! A végére maradt a jó bor, ahogy a kánai menyegzőn meg lett állapítva. Mind tökéletes és szép, ami eddig volt, de a Vőlegény és a menyasszony együtt, ez a boldogság csúcspontja! A Jelenések könyvéből kiemelt szakasz, ami erről beszél, olyan gazdagon írja le ezt a képet, hogy javaslom mindenkinek, olvassa el, ha teheti, többször is, ami ott le van írva.