Igehely: Jn 15:9–11 Kulcsige: Jn 15:11 „Ezeket azért mondom nektek, hogy az én örömöm legyen bennetek, és örömötök teljes legyen.”
Amíg a Krisztustól távoliak meg vannak győződve, hogy nekünk akarva vagy akaratlanul is engedelmeskednünk kell Mesterünknek, addig mi felismertük, hogy a neki való engedelmesség ajándék. Mint Krisztus követői, osztozunk vele az engedelmesség örömében.
Igehely: Jak 1:2–4 Kulcsige: Jak 1:2 „Teljes örömnek tartsátok, testvéreim, amikor különféle kísértésekbe estek.”
Vasárnap reggelhez hasonlóan ma is az örömnek egy különleges forrásáról elmélkedhetünk, mégpedig a kísértésekből fakadó örömről. Természetesen nem annak örülünk, amit magával hoz a kísértés – frusztráció, feszültség, félelem – sem annak, amivel fenyeget – bűn, bukás, csalódás.
Igehely: Lk 1:39–45 Kulcsige: Lk 1:45 „Boldog, aki elhitte, hogy beteljesedik mindaz, amit az Úr mondott neki.”
Milyen különbséget tesz az, ha valaki hittel vagy ha valaki hitetlenül tapasztalja meg Isten ígéreteinek beteljesülését?
Igehely: Lk 10:20 „De ne annak örüljetek, hogy a lelkek engedelmeskednek nektek, inkább annak örüljetek, hogy a nevetek fel van írva a mennyben.”
A tanítványok örömmel tértek vissza kiküldetésükből, hiszen olyan megtapasztalásaik voltak, mint azelőtt soha. Az, hogy még (!) az ördögök is engedelmeskedtek nekik, arra enged következtetni, hogy számos csodában és élményben volt részük.
Igehely: Lk 6:22–23 Kulcsige: Lk 6:22 „Boldogok vagytok, amikor gyűlölnek titeket az emberek, és amikor kiközösítenek, gyaláznak benneteket, és kitörlik neveteket mint gonosz nevet, az Emberfiáért.”
A Lukács szerinti boldogmondások kétféle állapotról beszélnek. Egyrészt arról, hogy milyen a hívő ember helyzete most, a jelenben, amikor gyűlöletben, kiközösítésben és gyalázatban részesülhet, mint Krisztus követője.
Igehely: Lk 1:30–33 Kulcsige: Lk 1:32 „Nagy lesz ő, és a Magasságos Fiának nevezik majd; az Úr Isten neki adja atyjának, Dávidnak a trónját.”
Adventben ráhangolódunk a karácsony ünnepére. Nemcsak a gyerekek, de a felnőttek is. Különösen, akik a karácsonyi ígéretek beteljesülését várják, és számolgatják: hányat alszunk még karácsonyig? Ehhez hasonlóan várták a Messiással kapcsolatos ígéretek beteljesedését Izráel istenfélő emberei.
Igehely: Lk 6:37–45 Kulcsige: Lk 6:44 „Mert minden fát a maga gyümölcséről ismernek meg. Hiszen tüskebokorról nem szednek fügét, csipkebokorról sem szüretelnek szőlőt.”
Az Úr Jézus sokszor szóvá tette, hogy a képmutatás mennyire káros és veszélyes. Nem egyéb, mint ámítás, aminek során az ember mást mutat, mint ami az életében levő valóság. Nincs igazi szentség, de van ítélkezés mások felett, annak a látszatnak a fenntartására, hogy a megszentelődés mennyire fontos. Megbocsát, de nem felejt a képmutató; alkalmas időre tartogatja a bosszúállását, szívében forr a harag, de széles mosolya jelzi, hogy a tál külseje fényesre lett sikálva (Lk 11:39).