Igehely: Róm 15:1-14; Kulcsige: Róm 15:5 „A türelem és vigasztalás Istene pedig adja meg nektek, hogy egyetértés legyen közöttetek Jézus Krisztus akarata szerint.”
Pál apostol itt arról ír, hogy nekünk, erőseknek hordoznunk kell az erőtlenek erőtlenségeit (1. v.). Mindnyájunknak vannak gyengeségeink, de vannak valóban gyengék, akik az ismeretben és kegyelemben szűkölködnek, megrepedt nádszálak, füstölgő gyertyabelek. Legyünk tekintettel rájuk!
Igehely: Jn 14:1-14; Kulcsige: Jn 14:11 „Higgyetek nekem, hogy én az Atyában vagyok, és az Atya énbennem van; ha pedig másért nem, magukért a cselekedetekért higgyetek!”
Ha Jézus az életed, Ő megszabadít a szorongástól és a félelemtől, mert az Úr felszabadítja a nyugtalan, aggódó, félelemben élő embert és meggyógyítja azt. „Ne nyugtalankodjék a ti szívetek!” A Jézusban való hit és bizalom szünteti meg a félelmet. „Higgyetek Istenben, és higgyetek énbennem!”
Igehely: ApCsel 5:12-16; Kulcsige: ApCsel 5:16 „Összegyűlt a Jeruzsálem körüli városok népe is, hoztak betegeket és tisztátalan lelkektől gyötörteket, akik mind meggyógyultak.”
Az első hívők nem maradtak csendben a hitük felől, nem voltak sem bátortalanok, sem szégyenlősek: „nagy erővel tettek bizonyságot az Úr Jézus feltámadásáról; és nagy kegyelem volt mindnyájukon” (4:33).
Igehely: ApCsel 4:5-22; Kulcsige: ApCsel 4:16 „Mit tegyünk ezekkel az emberekkel? Mert hogy nyilvánvaló csoda történt általuk, azt tudja Jeruzsálem minden lakója, és nem is tagadhatjuk.”
Milyen az, amikor egy ember Szentlélekkel telve hirdeti az Igét? Egy gyönyörűen megépített orgonában, ha nincs pneuma, vagyis szél, hiába az egész hangszer, nem szólal meg. Egy vitorlás hajón hiába feszítik ki a vitorlákat, ha szélcsend van, amikor hiányzik az erő, ami azt előre vinné.
Igehely: ApCsel 3:1-11; Kulcsige: ApCsel 3:6 „Péter így szólt hozzá: Ezüstöm és aranyam nincsen, de amim van, azt adom neked: a názáreti Jézus Krisztus nevében kelj fel, és járj!”
Péter és János együtt mentek fel a templomba. Sok minden elválaszthatta volna őket egymástól, de a Szentlélek összekötötte őket. Egy mély lelki rokonság, az Isten akaratának a cselekvése tartotta össze őket.
Igehely: Lk 12:22-34; Kulcsige: Lk 12:32 „Ne félj, te kicsiny nyáj, mert úgy tetszett a ti Atyátoknak, hogy nektek adja az országot!”
„Ezért mondom nektek: ne aggódjatok.” – így szólt a Mester a tanítványaihoz, miután nehezen elviselhető dolgok bekövetkeztéről beszélt. Gyakran találjuk magunkat aggodalomban: Mit hoz a holnap, lesz-e munkánk, és elég-e a nyugdíj a számlákra? Hogy lesz majd, ha nem lehet adni-venni?
Igehely: Mt 21:33–45; Kulcsige: Mt 21:38 „De amikor a munkások meglátták a fiát, így szóltak egymás között: Ez az örökös! Gyertek, öljük meg, hogy mienk legyen az örökség.”
Az Úr Jézust sokféleképpen el lehet utasítani. Amint tegnap a két testvér példázatában láttuk, el lehet hárítani a hívását szép szavakkal, amelyek illedelmes és engedelmes szavaknak tűnnek, és el lehet utasítani durván, engedetlenül. A vége mindegyiknek büntetés, akárcsak a hanyag közömbösségnek. A szőlőmunkások a legdurvábban viszonyulnak a szőlősgazdához, ami tükrözi a farizeusok és a főpapok gyilkos ellenállását. Meg is értették, hogy Jézus róluk beszél, mivel ők voltak akkor a lelki munkások az Úr szőlőjében.