Igehely: Neh 7:60-72; Kulcsige: Neh 7:72a „A papok, a léviták, a kapuőrök és az énekesek, a köznépből valók és a templomszolgák, tehát egész Izráel letelepedett a maga városaiban.”
Az előző versekben a fogságból hazatértek névsorát olvashatjuk, ami sok ismeretlen nevet tartalmaz. Vezetők, a nemzet fejei, papok, léviták, énekesek, kapuőrök, Salamon szolgái fiainak nevei. A származásukat igazolni nem tudók korlátozott jogokkal rendelkeztek.
Igehely: Neh 6:15-7:3; Kulcsige: Neh 6:16 „Amikor ezt meghallották ellenségeink, félni kezdtek a körülöttünk élő népek, és nem tartották többé olyan nagyra magukat, mert fölismerték, hogy Istenünk segítségével lehetett csak véghezvinni ezt a munkát.”
Isten segítségével a munka hamar befejeződött. Milyen öröm lehetett a nép szívében! Az ellenség viszont a saját kelepcéjébe sétált, mivel erőt vett rajtuk az a félelem, amit a vezetőknél és az építőknél szerettek volna látni.
Igehely: Neh 6:1-14; Kulcsige: Neh 6:8 „Én azonban ezt üzentem neki: Nem történt semmi olyasmi, amit te állítasz, csak magadtól találtad ezt ki.”
Jeruzsálem falai felépültek. Már csak a kapuk helyreállítása maradt, amit az ellenség egyre durvább módszerekkel igyekezett megakadályozni. Jól tudták: ha a vezetőt sikerül megfélemlíteniük, elérték céljukat, mert a munka leáll.
Igehely: Neh 5:9-19; Kulcsige: Neh 5:13c „Az egész gyülekezet áment mondott rá, és dicsérte az Urat. A nép pedig eszerint járt el.”
Akik a cselekedeteinket látják, vagy gyalázni, vagy dicsőíteni fogják Istent (Róm 2:24; Mt 5:16). Viselkedésünk vagy az Isten iránti szent félelmet, vagy annak a hiányát árulja el. Isten Dávidnak mondott szavai óriási figyelmeztetést jelentenek nekem (2Sám 12:14).
Igehely: Neh 5:1-8; Kulcsige: Neh 5:7a „És miután magamban meghánytam-vetettem a dolgot, felelősségre vontam az előkelőket meg az elöljárókat, és ezt mondtam nekik: Kiszipolyozzátok honfitársaitokat!”
A szükségben levő nép egységét belső feszültségek kezdték ki. Zálog alá, majd eladásra kerültek földjeik, kölcsönt kellett felvenniük adóik kifizetésére, és ami a legsúlyosabb, rabszolgaságba kellett adniuk gyermekeiket tehetősebb honfitársaiknak.
Igehely: Neh 4:9-17; Kulcsige: Neh 4:14 „Ezért bárhol vagytok, ha a kürt hangját halljátok, gyűljetek ide hozzánk! Istenünk harcol értünk!”
A Nehémiás által vezetett helyreállító munka eredményeként a kőfal félmagasságban elkészült, mivel a nép nagy kedvvel dolgozott. Ez nem tetszett Isten népe ellenségeinek.
Igehely: 2Krón 20:4–23 Kulcsige: 2Krón 20:17 „Nektek nem is kell majd harcolnotok, csak veszteg állnotok és néznetek, hogyan szabadít meg benneteket az Úr. Ne félj és ne rettegj, Júda és Jeruzsálem! Holnap vonuljatok ellenük, mert veletek lesz az Úr!”
Amikor Istenre tekintünk, akkor ez minden, amit tehetünk. Ez a legtöbb és a legjobb is. Így lesz siker, előrehaladás, győzelem, megmaradás, élet. Hogyan lehetünk ilyenek, mit kell tennünk ezért?
Kiáltsunk Istenhez (4–13)! Jósáfát összehívta a népet imádkozni és böjtölni. Ez a legfontosabb, ez az, ami megerősít, ilyenkor ad Isten vezetést és segítséget. A király vezette az imaórát, ő készült imádkozni, és buzdította az embereket is imára. Így kell megoldani nehéz helyzeteket: imádkozva. Legyen nekünk is ez az erősségünk!