Igehely: 1Sám 16:1-13; Kulcsige: 1Sám 16:12 „Érte küldött tehát, és elhozatta. Ő pedig pirospozsgás, szép szemű és jó megjelenésű volt. Akkor ezt mondta az ÚR: Rajta! Kend föl királlyá, mert ő az!”
Miután az Úr elvetette Sault, Sámuel próféta újabb megbízatást kapott. Dávidot, az Úr szíve szerint való embert kellett felkennie, akit az Úr öröktől fogva kiválasztott Izráel uralkodójának.
Igehely: Lk 21:7-36; Kulcsige: Lk 21:32 „Bizony mondom nektek: nem múlik el ez a nemzedék addig, amíg mindez meg nem lesz.”
Jézus megígérte, hogy visszajön. Visszajövetelének meg lesznek az előjelei, amelyek mind beteljesednek. Nem lehet ugyan megjósolni visszajövetelének időpontját, de az előjeleket figyelnünk és értelmeznünk kell.
Igehely: Jel 6:9-11; Kulcsige: Jel 6:11 „Akkor fehér ruha adatott mindegyiküknek, és megmondatott nekik, hogy nyugodjanak még egy kis ideig, amíg teljes nem lesz azoknak a szolgatársaiknak és testvéreiknek a száma, akiket ugyanúgy megölnek, mint őket.”
Az Ige az ötödik pecsét felnyitásáról szól. A látnok előtt megnyílik az ég, és látja az oltár alatt azoknak lelkét, akiket a bizonyságtételért öltek meg, és lettek mártírokká. Olyan lelkek, akik testüktől megfosztott halottak, de akik látják Istent a mennyei trónteremben.
Igehely: Lk 3:1-9; Kulcsige: Lk 3:6 „És meglátja minden halandó az Isten szabadítását.”
Íme egy újabb ígéret: „És meglátja minden test az Istennek szabadítását.” Ez arra vonatkozik, hogy zsidók és pogányok egyaránt meg fogják látni Isten szabadítását, ami Krisztus által érkezik. Sokan arra gondoltak, hogy a római uralom alól kellene Isten őket felszabadítsa.
Igehely: 1Móz 6:9-22; Kulcsige: 1Móz 6:22 „Nóé így is tett: mindenben úgy járt el, ahogyan Isten megparancsolta neki.”
A mi korunk sem különb a Nóé koránál, de kérdés, hogy van-e olyan lelkiállapotunk, mint Nóénak, hogy Isten szövetségesei lehessünk? Nóé igaz, tökéletes volt a vele egykorúak között. Istennel járt. (9v.) Volt hite Istenben abban az elvetemedett korban. Isten felé fordult, nem sodródott az árral.
Igehely: Lk 2:25–35; Kulcsige: Lk 2:26 „Azt a kijelentést kapta a Szentlélektől, hogy nem hal meg addig, amíg meg nem látja az Úr Krisztusát.”
Simeon igaz, istenfélő ember volt. Ez azt jelentette, hogy olyan bensőséges kapcsolata volt Istennel, hogy kapott tőle indításokat, és a Szent Lélek volt rajta. Ezt azért is hangsúlyozza a Biblia, mert abban az időben nem volt sok ilyen ember.
Igehely: ApCsel 19:1–7 Kulcsige: ApCsel 19:6 „És amikor Pál rájuk tette a kezét, leszállt rájuk a Szentlélek, úgyhogy különböző nyelveken szóltak, és prófétáltak.”
Furcsa olyan „hívőkről” olvasni, akik nem is hallottak a Szentlélekről, de az akkori viszonyokat tekintve ez teljesen érthető. Az Ószövetségben minden prófétának lehettek tanítványai, ezek valószínűleg a Jánoséi lehettek, ha csak az ő keresztségét ismerték. Emellett a pünkösdi eseményekről biztosan nem tudtak, de lehet, hogy még Jézus haláláról és feltámadásáról sem. Pál apostolnak kellett őket felvilágosítania, és mivel János már előkészítette a talajt, az ige jó földbe hullott: a tanítványok felismerték Jézusban a Messiást és Megváltójukat.