Igehely: Zsolt 36:1-12; Kulcsige: Zsolt 36:9 „Dúslakodnak házad bőségében, örömöt árasztasz rájuk, mint patakot.”
Dávid a 6. versben égig érő kegyelemről beszél. Azonban kétféle ember van: az egyik megveti ezt a kegyelmet, a másik megragadja. Előbbieket az Ige gonosznak nevezi, hamisnak, és nincs előttük istenfélelem.
Igehely: Ézs 58:6-14; Kulcsige: Ézs 54:11 „Ó, te nyomorult, vihartépte, vigasztalan! Íme, én drágakövekre építem falaidat, zafírokból rakom le alapodat.”
Istent ma is lehet hamis módon, csupán látszatra tisztelni és szolgálni. Ő azonban átlát ezeken. Isten látja a nyomorúságainkat, tévelygéseinket, görcsös próbálkozásainkat, de nem akar ezekben hagyni.
Igehely: Péld 5:1-23; Kulcsige: Péld 5:15 „A magad kútjából igyál vizet, és csörgedező vizet a magad forrásából!”
Az ember kezében sokszor a legjobból legrosszabb lesz, s ez a házasságra nézve is igaz. Ugyanis a szexualitás csak abban a „keretben” működhet jól, amit az Úr adott. A kútforrás képe ma is a feleség, ill. a férj értékét hangsúlyozza.
Igehely: 2Kor 4:13-18; Kulcsige: 2Kor 4:14 „Mert tudjuk, hogy aki feltámasztotta az Úr Jézust, az Jézussal együtt minket is feltámaszt, és maga elé állít veletek együtt.”
Valószínűleg ritkán gondolunk arra, hogy Jézus Krisztus az Ő földre jövetelével vállalta a romlandóságot. Amikor megszületett romlandó világunkba, magára vette azt a külső embert, amely az évek múlásával látványosan változik, az idősebb napokra talán már gyengébben működik, mert leépül.
Igehely: 1Thessz 5:1-11; Kulcsige: 1Thessz 5:2 „Mert ti magatok is jól tudjátok, hogy az Úr napja úgy jön el, mint éjjel a tolvaj.”
Hétköznapi életünkben láthatjuk, hogy milyen nagy probléma az, amikor nem készülünk fel megfelelő módon és időben valamilyen eseményre. Isten az Ő népét fel akarja készíteni a Jézus Krisztus visszajövetelére.
Igehely: Jel 9:1-12; Kulcsige: Jel 9:6 „Azokban a napokban keresik az emberek a halált, de nem találják, és vágynak meghalni, de a halál elfut előlük.”
A második vers szerint a megbízott megnyitotta az alvilág mélységét. Ez Isten ítéletének egy jelentős mozzanata.
Igehely: Lk 1:30–33 Kulcsige: Lk 1:32 „Nagy lesz ő, és a Magasságos Fiának nevezik majd; az Úr Isten neki adja atyjának, Dávidnak a trónját.”
Adventben ráhangolódunk a karácsony ünnepére. Nemcsak a gyerekek, de a felnőttek is. Különösen, akik a karácsonyi ígéretek beteljesülését várják, és számolgatják: hányat alszunk még karácsonyig? Ehhez hasonlóan várták a Messiással kapcsolatos ígéretek beteljesedését Izráel istenfélő emberei.
Az ígéretet Mária vette át személyesen Isten angyalától. Örvendhetett a neki adott kegyelemnek, a kiválasztásnak, a névadás kijelentésének: „És nincsen üdvösség senki másban, mert nem is adatott az embereknek az ég alatt más név, amely által üdvözülhetnénk” (ApCsel 4:12).