Igehely: Róm 13:8-14; Kulcsige: Róm 13:8 „Senkinek se tartozzatok semmivel, csak azzal, hogy egymást szeressétek, mert aki a másikat szereti, betöltötte a törvényt.”
Semmivel se tartozzunk senkinek csak pont a szeretettel? Természetesen nem arról van szó, hogy legyünk elmaradva vele, hanem hogy a szeretet mindig ad, belőle sosem elég, mert szeretni mindig kell.
Igehely: 1Kor 16:13-17; Kulcsige: 1Kor 16:14 „Minden dolgotok szeretetben menjen végbe!”
Nagyon fontos és ismerős üzenet, de sokszor könnyen átsiklunk rajta. A világban is mondják, hogy a lényeg a szeretet (szerelem). Próbáljunk meg igei módon gondolkodni most a szeretetről, hogy beépülhessen lelkünkbe, minden tevékenységünbe.
Igehely: 2Móz 2:1-10; Kulcsige: 2Móz 2:10 „Amikor a gyermek nagyobb lett, elvitte a fáraó leányához, aki a fiává fogadta. Mózesnek nevezte el, mert ezt mondta: A vízből húztam ki.”
Isten adja a gyermeket és az édesanya ajándéknak veszi. Isten kifejezett céllal teremti meg Mózest, hiszen az ő születésével kezdődik meg a zsidók Egyiptomból való szabadulásának története.
Igehely: Jer 31:31-40; Kulcsige: Jer 31:33 „Hanem ilyen lesz az a szövetség, amelyet Izráel házával fogok kötni, ha eljön az ideje – így szól az Úr –: Törvényemet beléjük helyezem, szívükbe írom be. Én Istenük leszek, ők pedig az én népem lesznek.”
Mivel a mózesi szövetség alatt Izráel népe megbukott, Isten egy új szövetséget ígér.
Igehely: Kol 3:22-24; Kulcsige: Kol 3:23 „Amit tesztek, jó lélekkel végezzétek úgy, mint az Úrnak, és nem úgy, mint az embereknek.”
Két erős érvünk van arra, hogy a munkahelyen jó lélekkel végezzük feladatainkat, mintha azzal közvetlen az Úrnak szolgálnánk. Az egyik az, hogy mint Isten gyermekeinek, nekünk mindent az Ő dicsőségére kell tennünk (1Kor 10:31).
Igehely: Jak 5:13-18; Kulcsige: Jak 5:16 „Valljátok meg azért egymásnak bűneiteket, és imádkozzatok egymásért, hogy meggyógyuljatok. Nagy az ereje az igaz ember buzgó könyörgésének.”
Jakab két különböző, de hasonlóan nehéz állapotra – fizikai betegség és lelki megbotlás – ugyanazt a megoldást ajánlja: a közbenjáró imádságot. Az apostol bátorítja a betegségben szenvedőket, hogy hívják magukhoz a véneket, hogy azok imádságban könyörögjenek felépülésükért.
Igehely: ApCsel 16:11–15 Kulcsige: ApCsel 16:13 „Szombaton kimentünk a városkapun kívülre, egy folyó mellé, ahol tudomásunk szerint imádkozni szoktak. Leültünk, és szóltunk az egybegyűlt asszonyokhoz.”
Azt követően, hogy Pál és társai megértették, hogy Isten Macedóniába hívta őket, habozás nélkül útnak indultak, és csakhamar elérték Filippit. Amikor eljött a szombat, Pál szokása szerint elment oda, ahol a zsidók összegyűltek – hiszen ez volt a legkézenfekvőbb kiindulópont –, és kezdte hirdetni az evangéliumot. Filippiben feltételezhetően nem volt zsinagóga (a kis számú zsidó lakosság miatt), hiszen a folyó mellett, a szabad ég alatt gyűltek össze az istenfélő asszonyok az imádkozásra.