Igehely: Mt 15:1-9; Kulcsige: Mt 15:8 „Ez a nép ajkával tisztel engem, szíve azonban távol van tőlem.”
Az igaz istentisztelet az igaz Isten személyére és akaratára való igaz ráhangolódás kegyelmi alkalmainak virágbomlása és gyümölcstermése – kitárulkozás a Szeretet felfoghatatlan nagysága előtt.
Igehely: 1Jn 3:10-17; Kulcsige: 1Jn 3:17 „Akinek pedig világi javai vannak, de elnézi, hogy a testvére szükséget szenved, és bezárja előtte a szívét, abban hogyan maradhatna meg az Isten szeretete?”
Lelki testvérek között lehetnek nézeteltérések, vélemény-, ismeret- és tapasztalatbeli különbségek, de gyűlölet vagy szeretetlenség soha! A harag, a gyűlölet elfordul az embertárstól, és benne szörnyű keserűn az adósát véli.
Igehely: 2Kor 9:6-15; Kulcsige: 2Kor 9:12 „Mert ez az Isten előtti szolgálat nemcsak enyhít a szentek nyomorúságán, hanem sokakat hálaadásra is indít Isten iránt.”
A hálás szívű, méltatlanságának tudatában élő, Istenben és az Ő munkájában gyönyörködő ember: egész ember, egészséges ember. Nem rágja az elégedetlenség mételye, nem vakítja gőg, gyűlölet sem perzseli. Ezért tud adni jó kedvvel, anélkül, hogy elvárna.
Igehely: 2Kor 9:6-15; Kulcsige: 2Kor 9:12 „Mert ez az Isten előtti szolgálat nemcsak enyhít a szentek nyomorúságán, hanem sokakat hálaadásra is indít Isten iránt.”
Szántani, vetni, kapálni, metszeni lehet megkeseredetten, zúgolódva, hit nélkül, életuntan, bűnben fuldokolva. A kert és mező ebből mit sem tud: kizöldül, virágot bont, és gyümölcsöt érlel – mert Isten napfényt és esőt ad igazaknak és gonoszoknak egyaránt.
Igehely: 2Kor 9:1-5; Kulcsige: 2Kor 9:2 „Hiszen ismerem készségeteket, amely miatt dicsekszem veletek a makedónoknak, hogy Akhája tavaly óta készen áll, és hogy a ti buzgóságotok magával ragadta a többséget.”
Az erkölcsös magatartás, a megfeszített munka, a bőséges adakozás jó példájának akkor van másokat is megragadó, ösztönző hatalma, ha mögötte félreismerhetetlenül ott ragyog a Krisztus lelkületének aranyfedezete.
Igehely: Lk 6:37-42; Kulcsige: Lk 6:38 „Adjatok, és adatik nektek: jó, megnyomott, megrázott, megtetézett mértékkel adnak öletekbe. Mert amilyen mértékkel ti mértek, olyan mértékkel mérnek viszonzásul nektek.”
Megváltónk arra kér, hogy adjunk. Ez azt jelenti, hogy van mit adnunk; hogy képesek vagyunk arra, hogy adjunk; hogy van, kinek adni, és hogy van alkalom is arra, hogy adjunk. De mit kell adnunk embertársainknak?
Igehely: Filem 1:8–14 Kulcsige: Filem 1:14 „Beleegyezésed nélkül azonban semmit sem akartam tenni, hogy jótetted ne kényszerű, hanem önkéntes legyen.”
Pál apostol szeretetteljes szívességkéréssel fordul Filemonhoz, mint testvéréhez az Úrban. Megtehetné, hogy parancsoljon is, de nem teszi. Onézimoszról van szó, aki Filemonnál szolgált és megszökött, de közben Pált és Jézust megismerve megtért, és hasznos lett a szolgálatban. Pál szeretné, ha Filemon visszafogadná őt, aki már neki is hasznos lehet. Pálnak az a szeretetteljes kérése Filemonhoz, hogy úgy fogadja Onézimoszt, mintha magát Pált fogadná. Ez keresztyén kötelessége is lenne, de úgy lenne szép, ha mégis önként, szeretetből fogadná vissza, és nem csupán kötelességből.