2017. január 7., szombat

DÉLELŐTT | 
Jézus hatalma nem a pillanatnyi belátástól függ

– Mk 1:40-45

Betegsége miatt a leprásnak megközelítenie sem lett volna szabad Jézust. A törvény szerint (3Móz 13) óvnia kellett volna saját magától az embereket, így kiáltva: „Tisztátalan, tisztátalan!” Ő mégis páratlan bizalommal Jézushoz jön. Kérése inkább hitvallás, mint imádság. Tanuljuk meg, hogy minden nehéz és lehetetlennek tűnő életkörülményünket felülírja Megváltónk hatalma. Legyünk készek akaratára bízni életünket, hiszen irányítása alatt vannak napjaink és dolgaink (Jak 4:14-16).
Jézus megszánta és meggyógyította a beteg leprást, de meglepő, hogy a megtisztult ember nem fogadott szót Jézusnak. Teljesen az ellenkezőjét tette annak, amit Jézus neki mondott. Engedetlensége lefékezte Jézus missziós szolgálatát, aki kénytelen volt a városon kívül maradni és ott foglalkozni az emberekkel.
Hogyan tudnád még jobban jelét adni Isten hatalmában való bizalmadnak? Mikor a legnehezebb elfogadnod Isten akaratát? Volt-e már fontosabb számodra Isten ajándéka, mint az ő parancsának való engedelmesség?

Szabó László

DÉLUTÁN | 

Ne legyetek felemás igában

– 2Kor 6:14-7:1

„Nem azt kérem, hogy vedd ki őket a világból...” (Jn 17:15). Az Úr Jézus nem azt kérte az Atyától, hogy különítse el tanítványait a többi embertől. Az ilyen törekvéssel nem értünk egyet. Krisztus tanítványa lenni és azzá tenni valakit, kapcsolatot feltételez.
Emberi kapcsolatainkat ápolnunk kell, de azok mélysége és mibenléte kérdéseket vet fel. A házastársi kapcsolat a legszorosabb. Ha az egyik hívő, a másik hitetlen, nehéz egy irányba húzni az élet igáját. Az Úr bölcsé teheti azokat, akik ebbe az élethelyzetbe kerültek, amikor hitre jutottak. A legjobb baráti kapcsolat is hívő és hitetlen között korlátokba ütközik. A hívő ember egyik kísértése, hogy újra azonosuljon nem hívő embertársával.
Mit írt Pál? Egy sor kérdést találtunk (14-16. v.), amelyekre a válasz: Semmi köze! Például: Krisztusnak semmi köze nincs Béliallal. Béliál „a Sátán késői zsidó megnevezése.” A hívő identitásunkat meg kell őriznünk: Isten élő temploma, az Ő népe vagyunk (16. v.), akiket gyermekeivé fogadott (18. v.). Mindez a megtiszteltetés arra biztat, hogy tisztítsuk meg életünket (7:1). Ma mitől kell megtisztulnod?

János Levente

 Napi áhítat

Igehely: 2Tim 2:19–21 „Az Isten által vetett szilárd alap azonban megáll, amelyre ez van pecsételve: «Ismeri az Úr az övéit, és hagyja el a gonoszt mindenki, aki az Úr nevét vallja!» Egy nagy házban pedig nemcsak arany- és ezüstedények vannak, hanem fa- és cserépedények is, amazokat megbecsülik, emezek pedig közönséges használatra valók. Ha tehát valaki megtisztítja magát ezektől, megbecsült, megszentelt edény lesz, az Úrnak is hasznos, és minden jó cselekedetre alkalmas.”

Az életünk során különféle kapcsolataink vannak. Ezek sokszor tágabb vagy szorosabbra fűzött viszonyokat hoznak létre. Pálnak szoros kapcsolata volt Timóteussal, a hitben szeretett fiával, mert olyan mély témákat osztott meg vele, amelyeket nem akárkivel lehet megbeszélni. A házon belüli dolgokat csak a házhoz tartozók tudhatják. Gondolkozzunk most el, hogy nekünk van-e ilyen szoros kapcsolatunk valakivel, és mit beszélünk meg vele?