Igehely: 2Thessz 1:1–12; Igehely: 2Thessz 1:10 „Amikor eljön az a nap, hogy megdicsőüljön szentjei között, és csodálják mindazok, akik benne hittek, aminthogy ti is hittel fogadtátok bizonyságtételünket.”
Olyan időszakban üzen az Úr Pál apostolon keresztül, amikor gyötörték a hívőket, sok üldöztetésben és szenvedésben volt részük. Ezek a testvérek azért tudtak kitartani, mert a megjutalmazásuk napjára tekintettek. Tudták, hogy eljön az a nap, amikor Krisztus megdicsőül szentjei között, és megdicsőíti azokat is, akik benne hittek. Ez a nap az emberi történelem utolsó mérföldköve is egyben.
Milyen lélekkel várjuk ezt az eljövendő napot? Örvendezve és csodálva állunk-e majd az Úr előtt, vagy félelemmel? Azon az utolsó napon igazságot fog szolgáltatni ellenségeinek, a benne hívőket pedig méltónak nyilvánítja az ő örök országába való befogadásra. „Vajon, ó mely oldalon, állsz te majd ott egykoron?” Az evangélium egyértelműen kijelenti: „Aki hisz és megkeresztelkedik, üdvözül, aki pedig nem hisz, elkárhozik” (Mk 16:16).
Segítsen az Úr bennünket ma is olyan győzedelmes életet élni, hogy megdicsőülhessen bennünk, és méltónak tartson az ő országára!
Tömöri Gábor
Az Úré a föld és minden lakója
Igehely: 3Móz 25:23–28; Kulcsige: 3Móz 25:23 „A földet senki se adja el véglegesen, mert enyém a föld, ti csak jövevények és zsellérek vagytok nálam.”
A föld az Úré, és minden létező alkotás is az övé! Az Úr nem mond le jogáról, csak részben átruházza azt egy rövid időre a teremtményeire. Sajnos, sok ember visszaél ezzel. Gondoljunk csak Aháb királyra, aki törvénytelenül, vérontással megszerezte az igaz Nábóttól az atyai örökségét. Ma sincs ez másként! Azok, akik nem félik Istent, képesek a határköveket elmozdítani országok között és telekhatárok között. Azok, akik itt gyűjtenek kincseket, azok ennyivel is beérik!
A zsellér várta az örömünnepet, amikor a földje újra visszaszállt rá. Neki és családjának véget ért a nélkülözés, a kiszolgáltatottság, nem kellett tovább más mezején gyűjtögetnie. Isten gyermekeiként mi is várhatjuk azt a napot, amikor elnyerjük a megígért ajándékokat és áldásokat.
Hol van a te kincsed: itt vagy odaát? Nem mindegy! Mert „ahol a kincsed van, ott lesz a szíved is” (Mt 6:21).
Tömöri Gábor
