Igehely: 1Thessz 1:2-10; Kulcsige: 1Thessz 1:7 „Példává is lettetek minden hívő számára Makedóniában és Akhájában.”
A megtérésnek nincs értelme, ha nem változik meg a szív, vagyis, ha nem ítéljük meg magunkat, és nem fordulunk el bűnbánattal a bálványoktól Istenhez. De akkor is értelmetlen, ha nem látható a változás.
Igehely: Neh 8:1-8; Kulcsige: Neh 8:8 „Szakaszokra osztva olvasták a könyvet, Isten törvényét, és úgy magyarázták, hogy a nép megértette az olvasottakat.”
A Szentírást a könyvek könyvének nevezik, mert egyedülálló tekintéllyel rendelkezik, mivel Isten kijelentett igéje. Alapigénk szépen bemutatja, ahogyan mindenki vágyakozott a Szentírás hallgatása után, Isten igéje volt a középpontban.
Igehely: Róm 3:27-31; Kulcsige: Róm 3:28 „Hiszen azt tartjuk, hogy hit által igazul meg az ember, a törvény cselekvésétől függetlenül.”
A fizikai élethez alapvetően friss levegőre, tiszta vízre és egészséges ételre van szükség. A szellemi-lelki élethez pedig csak hitre van szükség. De ez a hit nem saját magunkban van, hanem Jézus Krisztusban. Nem abban, amit mi teszünk, hanem abban, amit Ő tett. Mit tett Jézus?
Igehely: ApCsel 3:11-26; Kulcsige: ApCsel 3:19 „Tartsatok tehát bűnbánatot, és térjetek meg, hogy eltöröltessenek a ti bűneitek.”
A megtérés Isten kegyelmi ajánlata és munkája a bukott ember helyreállítására, ami ugyanakkor egy egyedülálló sorsfordító lehetőség. „Hiszen nem kívánom én a bűnös ember halálát… hanem azt, hogy megtérjen útjáról, és éljen” (Ez 18:23).
Igehely: ApCsel 18:1-11; Kulcsige: ApCsel 18:8 „Kriszpusz, a zsinagógai elöljáró pedig hitt az Úrban egész háza népével együtt, és a korinthusiak közül, akik hallgatták őt, szintén sokan hittek, és megkeresztelkedtek.”
Pál apostol életformája a misszió, a bizonyságtétel, hiszen megélte Isten kiválasztó kegyelmének nagyszerűségét, és az Ő országának lett elkötelezett munkása. Most éppen Korintusban van, és munkatársaival közös céljuk a szolgálat.
Igehely: Jn 13:34-35; Kulcsige: Jn 13:35 „Arról fogja megtudni mindenki, hogy az én tanítványaim vagytok, ha szeretitek egymást.”
Látszólag nagyon egyszerű Ige áll ma előttünk. A felszólítás mégis sok emberi gyengeségbe, nehézségbe ütközik. Azonban az Úr Jézus nem tanácsot ad, nem általános viselkedési formákat ismertet, hanem parancsolatot ad az övéinek.
Igehely: 2Tim 2:19–21 „Az Isten által vetett szilárd alap azonban megáll, amelyre ez van pecsételve: «Ismeri az Úr az övéit, és hagyja el a gonoszt mindenki, aki az Úr nevét vallja!» Egy nagy házban pedig nemcsak arany- és ezüstedények vannak, hanem fa- és cserépedények is, amazokat megbecsülik, emezek pedig közönséges használatra valók. Ha tehát valaki megtisztítja magát ezektől, megbecsült, megszentelt edény lesz, az Úrnak is hasznos, és minden jó cselekedetre alkalmas.”
Az életünk során különféle kapcsolataink vannak. Ezek sokszor tágabb vagy szorosabbra fűzött viszonyokat hoznak létre. Pálnak szoros kapcsolata volt Timóteussal, a hitben szeretett fiával, mert olyan mély témákat osztott meg vele, amelyeket nem akárkivel lehet megbeszélni. A házon belüli dolgokat csak a házhoz tartozók tudhatják. Gondolkozzunk most el, hogy nekünk van-e ilyen szoros kapcsolatunk valakivel, és mit beszélünk meg vele?