Mindennapi áhítatok

2025. március 21., péntek

Igehely: Mk 12:1–12 Kulcsige: Mk 12:9 „Mit tesz hát majd a szőlő ura? Eljön, és elpusztítja a munkásokat, azután másoknak adja a szőlőt.”

Jézus egy olyan példázattal folytatja válaszát, amelyben mindenki számára felismerhető módon rámutat arra, hogy Ő az Atya egyszülött Fia (Mk 12:6). A példázat felidézi a próféták által használt hasonlatot (Ézs 5:1–7; Jer 2:21; Jer 25:4) – Izráel Isten szőlőskertje.

2025. március 20., csütörtök

Igehely: Mk 11:27–33 Kulcsige: Mk 11:33 „Ezért így feleltek Jézusnak: «Nem tudjuk.» Jézus pedig ezt mondta nekik: «Én sem mondom meg nektek, milyen hatalommal cselekszem ezeket.»”

Másnap a vallási vezetők számon kérik Jézust a rendbontás miatt. Ingerült kérdésükben alapvetően ez áll: „Kinek képzeled magad? Ki engedte meg, hogy ezt tegyed?” Hasonló kérdéssel mi is szembesülünk, néha csak egy csodálkozó tekintet formájában, máskor egészen élesen.

2025. március 18., kedd

Igehely: Mk 11:15-19 Kulcsige: Mk 11:17 Azután így tanította őket: «Nincs-e megírva: „Az én házam imádság háza lesz minden nép számára”? Ti pedig rablók barlangjává tettétek.»

A bevonulás után Jézus bement a templomba, és mindent megnézett. Másnapra halasztja azt, amit tenni akar – talán pont azért, hogy mindazok, akik érintettek, szembesüljenek tisztító munkájával.

2025. március 17., hétfő

Igehely: Mk 11:12–14 Kulcsige: Mk 11:14 „Megszólalt, és ezt mondta a fának: Senki ne egyen rólad gyümölcsöt soha többé! A tanítványai is hallották ezt.”

A virágvasárnapot követő napokat Jézus Jeruzsálemben és környékén tölti, de estére a közeli Betániába vonult tanítványaival (Mt 21:17, 26:6; Mk 14:3; Jn 12:1), ahol mindig szeretettel fogadták. Másnap egy zöldellő fügefán csak levelet talál, gyümölcsöt nem – ezért ítéletet mond ki rá.

2025. március 16., vasárnap

Igehely: Ez 3:4–11 Kulcsige: Ez 3:17 „Emberfia! Őrállóvá tettelek téged Izráel házában. Ha igét hallasz tőlem, figyelmeztesd őket az én nevemben!”

Isten hatalmának megnyilvánulását szemlélve Ezékiel megrettent. Megdöbbenti a küldetés emberfeletti nagysága: „Hirdesd nekik az én igéimet” (Ez 2:7; Ez 3:4), és nehézsége: „elküldelek téged Izráel fiaihoz, a lázadó néphez, amely fellázadt ellenem” (Ez 2:3,4).

Keresés az elmélkedések közt

Igehely: 5Móz 1:29–38 Kulcsige: 5Móz 1:36 „Csak Káléb, Jefunne fia fogja meglátni azt, neki és fiainak adom azt a földet, amelyet bejárt, mert ő hűségesen követte az Urat.”

Jó­zsué és Káléb a hit em­be­rei vol­tak. A pró­bák­ban meg­erő­sö­dött a hitük, mert bíz­tak Isten ígé­re­té­ben. A nép miért hát­rált meg? Va­ló­szí­nű­leg azért, mert a lát­ha­tók­ra néz­tek és meg­ijed­tek. Mó­zes­ről azon­ban azt ol­vas­suk: „Hit által hagy­ta el Egyip­to­mot, nem félt a ki­rály ha­rag­já­tól, hanem ki­tar­tott, mint aki látja a lát­ha­tat­lant” (Zsid 11:27). Az, hogy ő nem ment be a földi Ká­na­án­ba, rész­ben a nép szám­lá­já­ra ír­ha­tó: „Rám is meg­ha­ra­gu­dott az Úr mi­at­ta­tok, és azt mond­ta: Te sem mégy be oda” (5Móz 1:37). Lát­hat­juk, hogy a hit, a bi­za­lom és a hűség mel­lett fon­tos az en­ge­del­mes­ség is.