Mindennapi áhítatok

2021. január 6., szerda

Igehely: Mk 1:9-11; Kulcsige: Mk 1:9 „Történt pedig azokban a napokban, hogy eljött Jézus a galileai Názáretből, és megkeresztelte őt János a Jordánban.”

Isten a világ megformálásakor gyönyörködött a teremtésben. Gyönyörködött, mert látta, hogy alkotásai igen jók. Gyönyörködött az emberben és a vele való kapcsolatban is addig, míg az ember bűnbe nem esett, és Isten ellenségévé nem vált.

2021. január 5., kedd

Igehely: Mk 1:8 „Én vízzel kereszteltelek meg titeket, ő pedig Szentlélekkel fog megkeresztelni.”

Krisztus tanítványaiként olyan küldetésben vagyunk, melyhez az elhívásunkon túl elengedhetetlen a Szentlélek-keresztség. Pünkösd napján a Lélek kitöltetésével a tanítványok erőt kaptak arra, hogy előálljanak, és félelem nélkül hirdessék a teljes evangéliumot.

2021. január 4., hétfő

Igehely: Mk 1:6-7; Kulcsige: Mk 1:7 „Ezt hirdette: Utánam jön az, aki erősebb nálam, és én arra sem vagyok méltó, hogy lehajolva saruja szíját megoldjam.”

 Valójában mire vagyunk méltók, mit érdemlünk? Bár a teremtés koronája az ember, de lázadása és bűnössége miatt ítéletre és kárhozatra méltó, semmi másra. Nem érdemeljük meg Isten szeretetét, kegyelmét, ajándékait, de még a lehetőséget sem, hogy szolgálhatunk a világ Teremtőjének.

2021. január 2., szombat

Igehely: Zsid 11:32-12:3; Kulcsige: Zsid 12:2 „Nézzünk fel Jézusra, a hit szerzőjére és beteljesítőjére, aki az előtte levő öröm helyett – a gyalázattal nem törődve – vállalta a keresztet, és Isten trónjának a jobbjára ült.”

Minden őszinte hívő ember szeretne hiteles keresztyén életet élni. Ebben a szenvedő világban a hitelesség része, hogy megízleljük a nyomorúságot. A hit abban áll, hogy hűségesen ragaszkodunk Isten kijelentéséhez akkor is, ha a körülmények ellene beszélnek.

2021. január 1., péntek

Igehely: 1Tim 6:11-16; Kulcsige: 1Tim 6:12 „Harcold meg a hit nemes harcát, ragadd meg az örök életet, amelyre elhívattál, amelyről vallást tettél szép hitvallással sok tanú előtt.”

Az ókori és a modern ember szemében is szép az a harc, amit nemes ügyért, nemes módon harcolnak meg. A mi harcunk bizonyságtétel arról, hogy mit tartunk értéknek, miért érdemes élni-halni. A legszebb ilyen vallástétel a Krisztusé volt.

Keresés az elmélkedések közt

Igehely: ApCsel 16:35–40 Kulcsige: ApCsel 16:36 „Az elöljárók azt a parancsot küldték, hogy bocsássalak szabadon titeket: most tehát távozzatok, menjetek el békességgel!”

A Filippiben végzett missziómunka miatt Pál és Szilász igazságtalanul szenvedett, és börtönbe kerültek. Közben a börtönőr megtért, és háznépével, akik hittek, be is merítkeztek még azon az éjszakán. A város elöljárói másnap megüzenték a börtönőrnek a törvényszolgákon keresztül, hogy bocsássa szabadon az apostolokat. De mivel nyilvánosan megverték, és börtönbe zárták őket ítélet nélkül, pedig római polgárok voltak, ezt Pál és Szilász nem hagyta annyiban. Azt kérték, hogy jöjjenek el az elöljárók, és maguk vezessék ki őket, ne titokban bocsássák el, mint valami gonosztevőket.