Igehely: Mk 14:3-9; Kulcsige: Mk 14:8 „Azt tette, ami tőle telt: előre megkente a testemet a temetésemre.”
Figyelemreméltó az, hogy Jézus mennyire tudatában volt annak, hogy milyen irányba halad. Tudta azt, hogy mi vár rá és átlátta a teljes egészét a képnek. Jézus nem csupán Isten tervének van tudatában, hanem ismeri az emberi szíveket egyenként.
Igehely: Mk 14:1-2; Kulcsige: Mk 14:1 „Két nap múlva volt a páska és a kovásztalan kenyerek ünnepe. A főpapok és az írástudók keresték a módját, hogy Jézust valamiképpen csellel elfogják és megöljék.”
A vallási vezetők Jézusban az ellenséget látták nem pedig az Isten Fiát. Túl rövidtávon gondolkodtak és nem akarták elhinni azt, hogy Ő Isten küldöttje, hisz akkor alá kellett volna rendeljék magukat Jézus hatalmának. Számukra a hatalom jelentette a mindent és szerettek uralkodni a nép fölött.
Igehely: Mk 11:1-11; Kulcsige: 11:10 „Áldott a mi atyánknak, Dávidnak eljövendő országa! Hozsánna a magasságban! Mk”
Ünnepeink mind Jézus Krisztus személyéhez kapcsolódnak. Mindegyik ünnepünk középpontjában Jézus egykori életeseménye vagy pedig egy beteljesülésre váró ígérete van. Amikor Jézus a földön volt, egy eljövendő országra mutatott, melyet megígért a követőinek.
Igehely: Mk 12:38-40; Kulcsige: Mk 12:38 „Tanítás közben így szólt Jézus: Óvakodjatok az írástudóktól, akik szeretnek hosszú köntösben járni, és szeretik, ha köszöntik őket a tereken.”
Érdekes lehetett a látvány, amint Jézus felszólalt a vegyes hallgatóság előtt. Ott voltak a farizeusok, írástudók, ugyanakkor voltak ott egyszerű, lelkileg éhes emberek is.
Igehely: Mk 12:35-37; Kulcsige: Mk 12:37 „Ha maga Dávid mondja őt URának, akkor hogyan lehet a Fia? A nagy sokaság szívesen hallgatta őt.”
Életének utolsó hetében Jézus sok kérdést kapott, és mindre bölcsen megfelelt. A mai igeszakaszban Jézus az, aki kérdez. A többi evangélistánál ugyanez a szakasz azzal fejeződik be, hogy nem tudtak neki felelni a farizeusok és az írástudók.
Igehely: Mk 12:28-34; Kulcsige: Mk 12:34 „Jézus pedig látva, hogy okosan felelt, ezt mondta neki: Nem vagy messze Isten országától. És többé senki sem merte őt megkérdezni.”
Egy autóverseny végén a második helyezett megszólította a verseny győztesét: „Majdnem megvoltál! Kevésen múlt a győzelmed.” Hamar érkezett a válasz: „Nem számít, hogy egy mérfölddel, vagy egy centivel előzlek meg. A végeredmény számít. Nyertem, és kész.”
Igehely: ApCsel 21:1–6 Kulcsige: ApCsel 21:4 „Felkerestük a tanítványokat, és ott maradtunk hét napig. Ők a Lélek indítására azt mondták Pálnak, hogy ne menjen fel Jeruzsálembe.”
Az Úr szolgája, Pál, Jeruzsálem felé halad, bár tudja, hogy ott nyomorúság vár rá. Megy, mert tudja, mi a küldetése, tudja, mi az élete legfőbb célja: bizonyságot tenni Jézus Krisztusról, a Megváltóról. Elvinni azt a jó hírt minél több embernek, hogy Jézus legyőzte a halált, nem számít, milyen távolságot kell megtenni, vagy milyen áldozatot kell vállalni ezért.
Mi tudjuk, hogy milyen irányba haladunk? Hála az Úrnak, hogy igen, tudhatjuk: a mennyei Jeruzsálem felé tartunk. Célunk az, hogy örökké ott legyünk majd Megváltónkkal és a megváltottakkal.