2019. augusztus 20., kedd
Igehely: Zsid 11:8-16; Kulcsige: 11:10
Igazi mennyei otthonunkat Isten készítette el – de az ideigvaló, földi otthonunkat is!
Mindennapi áhítatok
2019. augusztus 19., hétfő
Igehely: Róm 4:1-12; Kulcsige: 4:6 „Ahogyan Dávid is azt az embert mondja boldognak, akinek Isten cselekedetek nélkül tulajdonít igazságot.”
Nem az előre látott engedelmessége, nem a származása, nem a könnyes vagy könnytelen hitvallása, nem az áldozatai vagy a törekvése érdemesítette a hívők atyját Isten kegyelmére. Isten „egyszerűen” csak szólt Abrámnak (1Móz12:1). A sok-sok ember közül éppen Abrámnak!
2019. augusztus 18., vasárnap
Igehely: Róm 3:27-31; Kulcsige: 3:30 „Mert egy az Isten, aki megigazítja a körülmetéltet hitből, a körülmetéletlent pedig hit által.”
Hosszú, kétségbeesett keresés után Luther Márton (1483-1546) a Római levélben találta meg a feleletet élete legfontosabb és legbonyolultabbnak látszó kérdésére: „Vajon hol találok egy könyörületes Istent?” Minden erejével azon volt, hogy valami módon átélje a bűneitől megszabadított ember örömét,
2019. augusztus 17., szombat
Igehely: Róm 3:21-26; Kulcsige: 3:22 „Mégpedig Isten igazsága a Jézus Krisztusban való hit által minden hívőnek. Mert nincs különbség.”
Ezen a héten elgondolkodtató, mély üzenetet hordozó igék fölött elmélkedtünk. Sötét felhőként nehezedhetett ránk a mindenkori ember romlottságának képe és Isten igazságos ítéletének elkerülhetetlensége.
2019. augusztus 16., péntek
Igehely: Róm 3:9-20; Kulcsige: 3:10-11 „Amint meg van írva: «Nincsen igaz ember egy sem, nincsen, aki értse, nincsen, aki keresse Istent.»”
Victor Hugo A nyomorultak című világirodalmi remekművében annak a látásának is hangot ad, hogy a 20. század a béke korszaka lesz. Megszűnnek a háborúk, véget érnek a leigázások, nem lesz több kizsákmányolás, és az emberekre a boldogság időszaka virrad.
2019. augusztus 15., csütörtök
Igehely: Róm 3:1-8; Kulcsige: 3:3b-4a „Vajon az ő hűtlenségük hűtlenné tenné Istent? Szó sincs róla!”
Mai igénkben Pál apostol mintha korábbi önmagával, a meg nem tért farizeussal vitatkozna (John Stott). A tegnap reggeli igében egyértelműen kifejtette, hogy a tény, hogy ők Isten választott népe, vagy a körülmetélkedés nem mentesíti az ítélet alól a zsidókat.
Keresés az elmélkedések közt
Igehely: 1Pt 2:5–12 Kulcsige: 1Pt 2:9 „Ti azonban választott nemzetség, királyi papság, szent nemzet vagytok, Isten tulajdonba vett népe, hogy hirdessétek nagy tetteit annak, aki a sötétségből az ő csodálatos világosságára hívott el titeket.”
Az Istennek szentelt élet azzal kezdődik, hogy megízleljük, hogy jóságos az Úr (3.v.). Ez a kiindulópont. Isten megkeresett, megtalált, kiválasztott és magáévá fogadott. Régen nem tartoztunk az Ő népéhez, de most már hozzá tartozunk, mert Ő örökbe fogadott minket. Megváltozott az identitásunk, megváltoztak a prioritásaink. Kik is vagyunk valójában? Isten Igéje azt mondja, hogy választott nemzetség, királyi papok, az Ő tulajdon népe vagyunk. Ezzel teljesen megváltozott az önazonosság-tudatunk. Már másképp látunk mindent, magunkat is. Micsoda kiváltság ez!