2025. június 7., szombat

DÉLELŐTT | 
Hadviselés a hit ellen

Igehely: Jn 7:47–53 Kulcsige: Jn 7:52 „Azok pedig így válaszoltak neki: Talán te is galileai vagy? Nézz utána és lásd be, hogy Galileából nem támad próféta.”

A János evangéliumában gyakran találkozunk hitetlen emberek ellenvetéseivel, rosszindulatával, sőt támadásával Jézus Krisztus és a benne vetett hit ellen. Azért van így, mert a világ gonosz, és nem szereti a világosságot, a jóságot. Így volt ez Kain óta, és így lesz mindig, amíg Krisztus végleg át nem veszi az uralmat a világmindenség fölött.

A hit elleni harc egyik megnyilvánulása, hogy a hívőket elmaradott, buta embereknek állítják be. Amikor Nikodémus védeni akarta Jézust, azt mondták neki: csak tán nem vagy te is galileai? A galileai embereket a fővárosi elit elmaradott, tudatlan és műveletlen embereknek tartotta. De ki igazán a tudatlan és elmaradott? Aki hiszi, hogy van egy Teremtője és fenntartója a mindenségnek; aki érti az élet igazi titkát; aki örökkévaló célok fényében éli az életét; vagy az, aki nem? Az lenne a buta, aki gondol Teremtőjére már ifjúsága idején, és a Mindenható Isten akarata szerint éli életét? A válasz egyértelmű. A bölcsesség kezdete az istenfélelem. Mind bölcs az, aki féli az Urat.

Tapasztaltad, hogy hitedet butaságnak és elmaradottságnak állították be? Hogyan élted meg? Mit válaszolnál ezekre a vádakra?

Kovács József

DÉLUTÁN | 

A dicsőség Lelke

Igehely: 1Pt 4:12–16 Kulcsige: 1Pt 4:14 „Boldogok vagytok, ha gyaláznak titeket Krisztus nevéért, mert a dicsőség Lelke, Isten Lelke megnyugszik rajtatok.”

Jézus Krisztus azt ígérte, hogy a Szentlélek nálunk fog lakni, sőt bennünk lesz. Állandóan egészen közel lesz hozzánk. A szívünkben fog élni. Minden körülményben támogat, tanácsol, vezet, őriz. Ott lesz velünk még a szenvedésben és megaláztatásban is. Péter ezzel az igazsággal bátorítja az üldözött testvéreket. Valóban lelkesítő üzenet! Amikor az emberek megaláznak, letipornak, és meg akarnak fosztani méltóságunktól, az Úr azzal ellensúlyozza ezt a helyzetet, hogy a dicsőség Lelke nyugszik meg rajtunk. Amikor az emberek megalázzák Isten választottjait, akkor Isten megdicsőíti őket. Tehát Isten gyermekeit nem lehet a méltóságuktól megfosztani. Ezért mondhatja: „Szeretteim! A szenvedés tüze miatt, amely megpróbáltatás miatt támadt közöttetek, ne háborogjatok…” (12.v.). „Ha vele együtt szenvedünk, vele együtt meg is dicsőülünk” – szól az Úr (Róm 8:17).

Az a Lélek, aki velünk volt a szenvedésben és nyomorúságban, mint a dicsőség Lelke, megőriz, elkészít és elkísér a ránk váró dicsőségig. Ezért örülünk és adunk hálát!

Kovács József

 Napi áhítat

Igehely: Róm 3:9–20 Kulcsige: Róm 3:12 „Mind elhajlottak, valamennyien megromlottak, és nincsen, aki jót tegyen, nincs egyetlen egy sem.”

A római gyü­le­ke­zet­nek írt le­vél­ben Isten el­mond­ja, hogy mi­lyen sú­lyos kö­vet­kez­mé­nyei vol­tak Ádám és Éva en­ge­det­len­sé­gé­nek. Ami­kor az első em­ber­pár vét­ke­zett, ki­ke­rül­tek Isten je­len­lé­té­ből, és meg­rom­lott a szí­vük. Azóta min­den­ki meg­rom­lott szív­vel és Isten nél­kül kezdi a földi éle­tet. Csak nö­vel­ni tud­juk bű­ne­ink­kel az adós­sá­got Isten felé, nem tu­dunk jót cse­le­ked­ni. Mivel ennyi­re go­nosszá lett az em­be­ri szív, a meg­ol­dás egye­dül a szív­cse­re. Szük­sé­günk van egy új, meg­vál­to­zott szív­re.