Mindennapi áhítatok

2020. április 21., kedd

Igehely: Mt 23:29-36; Kulcsige: Mt 23:33 „Kígyók, viperafajzatok! Hogyan menekülhetnétek meg a gyehennával sújtó ítélettől?”

A történelem során Isten népe sokszor elhagyta Istent, és bálványokat tisztelt. Isten prófétákat küldött, hogy a népet felébressze, megtérésre szólítsa fel. A megtérni nem akaró nép azonban mindenképpen el akarta hallgattatni a prófétát, sokszor tömlöcbe vetette, elüldözte vagy megölte.

2020. április 19., vasárnap

Igehely: Mt 23:1-15; Kulcsige: Mt 23:13 „Jaj nektek, képmutató írástudók és farizeusok, mert bezárjátok a mennyek országát az emberek előtt: ti magatok nem mentek be, és azokat sem engeditek be, akik be akarnak menni.”

A 23. fejezetben 8-szor olvassuk a jaj néktek kifejezést. Az Úr Jézus ezekkel próbálta felébreszteni a farizeusokat és írástudókat vallásos álmukból. Az első: jaj a farizeusoknak, mert nem mennek be a mennyek országába, és másokat is megakadályoznak ebben.

2020. április 18., szombat

Igehely: Mt 22:34-46; Kulcsige: Mt 22:37-39 „Jézus így válaszolt: «Szeresd az Urat, a te Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből és teljes elmédből.» 38Ez az első és a nagy parancsolat. A második hasonló ehhez: «Szeresd felebarátodat, mint magadat.»”

A farizeusok arra voltak kíváncsiak, hogy Jézus szerint a sok parancsolat közül vajon melyik a legnagyobb. Jézus most sem részletezi a törvényt, hanem összefoglalja az egészet két parancsolatban, mint ahogy az eredetileg is két kőtáblára volt felírva.

2020. április 17., péntek

Igehely: Mt 22:23-33; Kulcsige: Mt 22:32 „«Én vagyok Ábrahám Istene, Izsák Istene és Jákób Istene»? Isten pedig nem a holtak Istene, hanem az élőké.”

Ha tegnap hálásak voltunk a farizeusokért, akkor ma örvendjünk annak, hogy a szadduceusok sem akartak lemaradni a farizeusok mögött, és az ő álnok módon megfogalmazott kérdésüket is úgy válaszolta meg Jézus, hogy mi is érthetünk belőle.

2020. április 16., csütörtök

Igehely: Mt 22:15-22; Kulcsige: Mt 22:21 „Azt felelték: A császáré. Ő akkor ezt mondta nekik: Adjátok meg tehát a császárnak, ami a császáré, és Istennek, ami Istené!”

Igazán hálásak lehetünk azokért a farizeusokért, akik ugyan gonosz szándékkal tették fel a kérdést az Úr Jézusnak, mert az Úr Jézus nemcsak nekik, hanem nekünk is válaszolt. Sokszor kerülünk ugyanis választás elé. Kinek mit adjunk, kinek mivel tartozunk?

Keresés az elmélkedések közt

Igehely: 1Kor 4:14–21 Kulcsige: 1Kor 4:21 „Mit akartok? Bottal menjek hozzátok, vagy szeretettel és szelíd lélekkel?”

A szeretet és a szelídség nem zárja ki az ostor, a bot – vagyis a kemény, érzelmekkel fűtött dorgálás – alkalmazását. Sőt! Vannak helyzetek, amikor ezekhez kell folyamodni, szó szerinti értelemben is. Ha ezeket az eszközöket „a szeretet karjával mozgatják” (C.H. Spurgeon), abból nem keletkezhet kár. Csak az az ember tud helyesen bánni ezekkel az eszközökkel, aki előbb önmagát fenyíti és fegyelmezi meg, aki folyamatos ostorozás alatt áll. Nekünk is mindig kezünk ügyében van a „bot”. Tudjuk-e rendeltetésszerűen használni?