Igehely: Jn 4:39-42; Kulcsige: Jn 4:42 „Az asszonynak pedig meg is mondták: Már nem a te beszédedért hiszünk, hanem mert magunk hallottuk és tudjuk, hogy valóban ő a világ üdvözítője.”
Hétköznapi szóhasználatban isteni és emberi szabadítókra vonatkozik ez a kifejezés. Az istenek kimentik a halandókat különböző veszélyekből.
Igehely: Jn 8:12-14; Kulcsige: Jn 8:12 „Jézus ismét megszólalt, és ezt mondta nekik: Én vagyok a világ világossága: aki engem követ, nem jár sötétségben, hanem övé lesz az élet világossága.”
Nem szeretjük a sötétséget. Nincs biztonságérzetünk, nem tudunk tájékozódni, nincs életkedvünk. Ezért fényre van szükségünk. Az élővilágunknak is szüksége van rá. Mennyivel inkább igaz ez a szellemi világra!
Igehely: Ézs 53:4-9; Kulcsige: Jn 1:29 „Másnap János látta, hogy Jézus hozzá jön, és így szólt: Íme, az Isten Báránya, aki elveszi a világ bűnét!”
Amennyire nem tudunk betelni Jézus hatalmával, nagyságával, annyira felfoghatatlan az, ahogy János bemutatja Őt a Jordán partján a hozzá jött küldöttségnek.
Igehely: Jel 22:12-13; Kulcsige: Jel 22:13 „Én vagyok az Alfa és az Ómega, az első és az utolsó, a kezdet és a vég.”
Hitünk, szolgálatunk, imádatunk középpontjában nem egy jól megszervezett és jól működő rendszer van, nem is egy olyan vallás, amely kitűnően beilleszkedik minden kultúrába, nyelvbe, időbe, hanem Jézus Krisztus személye.
Igehely: Róm 4:1-8; Kulcsige: Róm 4:5 „Aki pedig nem fáradozik, hanem hisz abban, aki megigazítja az istentelent, annak Isten a hitét számítja igazságul.”
A megmentő, üdvözítő hit „tulajdonítattik” nekünk igazságul. Ilyen volt Ábrahám hite, ezért lehetett áldott, s az Úr „bűnt nem tulajdonított neki”. De figyeljük meg az ő hitét, mert itt van az üzenet lényege. Ábrahám hite cselekvő volt.
Igehely: Jn 14:8-14; Kulcsige: Jn 14:12 „Bizony, bizony, mondom nektek: aki hisz énbennem, azokat a cselekedeteket, amelyeket én teszek, szintén megteszi, sőt ezeknél nagyobbakat is tesz. Mert én az Atyához megyek.”
Kisebb csodát éltem át, amikor leültem az áhítatot írni: a Bibliám éppen a kijelölt igénél nyílott ki. Véletlen? Nem. Valóban kis és nagy csodákat élünk meg az Úr kegyelméből, hisz a működő hit mindig gyümölcsöt terem!
Igehely: 1Kir 2:13–22 Kulcsige: 1Kir 2:22 „Salamon király így válaszolt anyjának: Miért csak a súnémi Abiságot kéred Adónijjának? Kérd neki mindjárt a királyságot is, hiszen a bátyám ő! Legyen csak az övé meg Ebjátár papé és Jóábé, Cerújá fiáé!”
Adónijjá, Dávid egyik fia, csellel akarta megszerezni a királyságot Salamontól. Ezért rafinált kéréssel fordult Betsabéhoz, Salamon anyjához. Arra kérte, hogy beszéljen a királlyal, mert szeretné feleségül venni a súnémi Abiságot.
Betsabé nem vette észre, hogy a szívességkérés mögött milyen hátsó szándék van. Adónijjá azt gondolta, hogy így könnyebben megszerezheti a királyságot, pedig azt Isten nem neki adta.