Igehely: Jn 16:1–7 Kulcsige: Jn 16:7 „Én azonban az igazságot mondom nektek: jobb nektek, ha én elmegyek, mert ha nem megyek el, a Pártfogó nem jön el hozzátok, ha pedig elmegyek, elküldöm őt hozzátok.”
Jézus az ő tanítványaival Jeruzsálemben, a felházban, a páskavacsorán előre tekint arra az időre, amikor eltávozik, és bejelenti, hogy tanítványainak üldözést és támadást kell elszenvedniük. Az, hogy Jézus eltávozik, szomorúsággal tölti el a szívüket.
Igehely: Zsid 7:20–28 Kulcsige: Zsid 7:25 „Ezért üdvözíteni tudja örökre azokat, akik általa járulnak Istenhez, hiszen ő mindenkor él, hogy esedezzék értük.”
Rövid és bizonytalan életünkben legfontosabb dolgunk, hogy örök sorsunkat biztosítva lássuk. Magunkat megszabadítani, üdvözíteni képtelenek vagyunk. Istenhez járulni csak egyedül Jézus által tudunk, Ő az út.
Igehely: Zsid 2:13–18 Kulcsige: Zsid 2:14 „Mivel pedig a gyermekek test és vér részesei, ő is hozzájuk hasonlóan részese lett ezeknek, hogy halála által megsemmisítse azt, akinek hatalma van a halálon, vagyis az ördögöt.”
Jézusnak isteni és emberi mivolta nem csupán teológiai nézet, elmélet. Ez hitünknek olyan alapigazsága, amely az élet nehézségeiben lelkünk biztos horgonya. Mert a támadások és halálfélelmek idején van menedékünk a mi Testvérünk, Jézus oltalmában.
Igehely: Zsid 1:1–9 Kulcsige: Zsid 1:2 „Ezekben a végső időkben a Fiú által szólt hozzánk, akit mindennek örökösévé tett, aki által a világot teremtette.”
Nem ismerjük e levél íróját. Többféle vélemény van arról, hogy ki írta, de egyik sem bizonyítható. A legbölcsebb, ha Origenész álláspontját képviseljük, aki Kr.u. 254-ben halt meg. Ő azt írta: „Isten egyedül a tudója az igazságnak, hogy ki írta a zsidókhoz írt levelet.”
Igehely: Zsid 2:5–12 Kulcsige: Zsid 2:11 „Mert a megszentelő és a megszenteltek mind ugyanattól származnak, ezért nem szégyelli őket testvéreinek nevezni.”
A zsidókhoz írt levél egy prédikáció. A fókuszban Jézus személye és megváltó munkája áll. Írója az Ószövetség kiváló ismerője. Az első fejezet elénk tárja, hogy a Fiú megkülönböztethető az Atyától, de valóságos Isten.
Igehely: Ám 3:1–12 Kulcsige: Ám 3:4 „Ordít-e az oroszlán az erdőben, ha nincsen zsákmánya? Bömböl-e rejtekhelyén a fiatal oroszlán, ha semmit sem fogott?”
Vasárnap győzedelmes oroszlán képében láttuk Jézust. A mostani igénkben Isten népét megbüntető, pusztító oroszlán képében jelenik meg. Isten kihívta népét Egyiptomból, és különleges bánásmódban részesítette őket. Ez egyrészt kiváltság volt számukra, másrészt felelősség.
Igehely: Róm 10:14-17 Kulcsige: Róm 10:16 „Csakhogy nem mindenki engedelmeskedett az evangéliumnak, hiszen Ézsaiás is ezt mondja: «Uram, ki hitt annak, amit tőlünk hallott?»”
Ezzel a 4 kérdőmondattal az apostol arra az igazságra mutat rá, hogy az üdvösség hit általi megragadását meg kell előzze az evangélium hirdetése és tartalmának feltárása. A valódi hitnek ugyanis tartalma van, amit Isten írott Igéje tár fel. Az üdvösség tehát azoké, akik meghallják és hiszik, amit/akit az evangélium bemutat. De miért olvasunk akkor engedelmességről is? Talán ez lenne az ember része, mint saját hozzájárulása az üdvösséghez, netalán kiegészítése? Szó sincs róla! Tudjuk, hogy az üdvösség teljes mértékben Isten munkája, amit ajándékként ad az embernek.